Több százezres temetési költségek, a számlaadás hiánya, gyorsan porrá hulló kínai sírkövek, elhagyott urnák, boncmester rokonnal együttműködő temetkezési vállalkozók - annyi a visszaélés a temetkezési iparban, hogy mára a területen tevékenykedő vállalkozók és a maffiózók szinte egyenértékűvé váltak a köztudatban. A szakma érdekképviselete a jelenlegi kormánynál is kísérletet tesz arra, hogy törvénymódosítással tegyen rendet. Legfontosabb javaslatuk a tb által finanszírozott szociális temetés bevezetése - idézi az atv.hu a Hetek írását.

Tele van az ország kínai sírkövekkel. 2015-ig elegendő mennyiség van belőlük az országban, miközben kamionszámra érkeznek az újabb és újabb szállítmányok. Nagy részük silány minőségű, igen hamar tönkremennek, méghozzá helyrehozhatatlanul, így pár évenként lehet cserélni őket” – mondta Puskás Béla, az Országos Temetkezési és Ipartestület (OTEI) alelnöke. Az olcsó kínai termékek egyre inkább kiszorítják a piacról a hagyományos műkő változatokat, válságba sodorva ezzel a szakmát, miután nálunk a sírkövek készítése és felállítása nincs szakmai képesítéshez kötve. Ráadásul az önkormányzatok jó része például nem is pályáztatja meg hivatalosan a köztemetéseket, kizárólag az árat nézi.

Az OTEI kezdeményezésére ősszel egy sokrétű jogszabály-módosító javaslat kerül a parlament elé kormánypárti egyéni indítvány formájában, melynek célja a temetkezési iparág átláthatatlan viszonyainak rendezése. Június elején az emberjogi ombudsman is átfogó ÁSZ-vizsgálatot kezdeményezett a célból, hogy a temettetések ára egységesebb és jóval alacsonyabb legyen, valamint a temetkezési szolgáltatók törvényesen működjenek. Puskás Béla szerint, ha törvényesen zajlana Magyarországon a temetkezés, akkor 40 százalékkal lehetne csökkenteni annak költségeit. Egy átlagos temetés költsége 300 ezer forint körül mozog.

De vélhetőleg akkor se vinnék haza az urnát, ha a nyugdíjjárulék-fizetők szociális temetését a TB-finanszírozná. Több európai ország mintájára nálunk is az állam biztosítaná a mintegy 100 ezer forintba kerülő szociális temetését is. Már csak azért is, mert a KSH adatai szerint a megboldogultak 40 százaléka a nyugdíjkorhatár előtt állt, és egynegyedük volt járulékfizető. Számításaik szerint ez 13 milliárd forintos kiadást jelent a tb kasszának, aminek a fedezetét bőségesen kiteszik az elhunytak által befizetett járulékok – hangsúlyozza az alelnök.

A költségeket legfőként a temetőüzemeltetési díj, a járulékok, az adó és a szállítás növeli meg.