Egyezségre jutott a 2016-os bérajánlás kérdésében a kormány, illetve a versenyszféra munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteinek döntő többsége. A munkaerőpiacon zajló változások miatt azonban számszerű bérajánlást 2016-ra nem fogalmaztak meg a szociális partnerek – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-t.

Szó nincs egyezségről, hiszen a legnagyobb szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) nem írta alá a megállapodást – jelentette ki kérdésünkre Kordás László elnök. Hangsúlyozta: az elnökség döntése alapján egy üres lózungokat tartalmazó dokumentumhoz nem adják a nevüket.

A közlemény szerint a felek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretei között létrejött egyezség szerint fokozott aktivitással és felelősséggel, differenciált béremelésekkel kell reagálni az átalakuló munkaerőpiaci viszonyokra.

Ebben a helyzetben a béremelések előreláthatólag az eddigiekhez képest sokkal nagyobb szóródással valósulnak meg, s az aláírók az ágazati és a helyi bértárgyalások részvevői figyelmébe ajánlják, hogy 2016-ban a gazdasági növekedés elérheti a 2,5 százalékot, a fogyasztói árszínvonal átlagos növekedése várhatóan 1,6 százalékos lesz. A személyi jövedelemadó kulcsa ugyanakkor 16-ról 15 százalékra csökkent, ezért a munkavállalók nettó keresete változatlan bruttó kereset mellett is 1,53 százalékkal nő, illetve a minimálbér, valamint a garantált bérminimum is emelkedett az év elején.

A közlemény szerint az aláíró felek ajánlják, hogy a lehető legszélesebb körben valósuljon meg béremelés, de azzal a kikötéssel, hogy az ne vezessen munkahelyek megszűnéséhez. A bértárgyalásokon az egyeztetések részvevői vegyék figyelembe a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő és költségviselő képességét – javasolják –, és törekedjenek a munkavállalók helyzetének javítására.

Ezzel a szöveggel Kordás szerint nem lehet mit kezdeni. Elfogadhatatlannak tarják ugyanis, hogy a VKF-en olyan dodonai megállapodás született, amely senkit semmire nem kötelez. A korábbi gyakorlat az volt ugyanis, hogy számszerűen rögzítették, mekkora béremelést tartanak kívánatosnak.

A bérajánlás arra mindenképpen jó volt, hogy az ágazati vagy helyi bértárgyalások során támpontul szolgáljon – állítja Kordás. Felhívta emellett a figyelmet arra, hogy az állami, illetve önkormányzati tulajdonú cégeknél azt többé-kevésbé kötelezőnek tartották. Számok hiányában viszont szerinte e körben a fizetésemelés az idén könnyen nulla százalék lehet.

Az MSZSZ azonban nem adja fel, és minden segítséget megad az ágazati, illetve a nagyvállalatoknál működő szakszervezetek számára, hogy képesek legyenek a munkavállalók érdekeinek hatékony képviseletére, így elfogadható mértékű béremelés kikényszerítésére – jelentette ki Kordás. Maga egyébként a legnagyobb gondot az állami és önkormányzati tulajdonú vállalkozásoknál – például a közműcégeknél – látja, amelyek munkavállalók sorát foglalkoztatják minimálbéren.

Az MSZSZ egyébként arra készül, hogy felméri, hol mekkora fizetésemelés történt az idén. Kordás máris lát három jellemző csoportot. Az egyikbe azok tartoznak, ahol a piac kétszámjegyű béremelést kényszerített ki, s ide tartozik a kiskereskedelem és a közúti árufuvarozás. A másik véglet a köztulajdonú cégek halmaza, ahol a nulla vagy ahhoz igen közeli szám a jellemző. A harmadik csoportban szerinte három-öt százalékot sikerült elérni. Amint részletes adatokkal rendelkeznek, ígéri, azokat nyilvánosságra hozzák.