Áder: Lélekben a gáton

Áder János köztársasági elnök szerint az állam ma mi vagyunk mindannyian, és meg kell értenünk, akkor válik jobbá életünk, ha nem arra várunk, hogy mindig a másik tegye meg az első lépést. Az államfő Szent István király ünnepe alkalmából a Hősök terén kedden tartott tisztavatáson úgy fogalmazott: "mi vagyunk a garanciái annak, hogy erős, államalkotó nemzetként a jövőben is fennmaradjunk".

Beszédében Áder János hangsúlyozta: ha ebben sikerül egyetértésre jutnunk, az első kérdésünk ne az legyen, hogy "mit tesz értünk a szomszédunk, a barátunk, a rokonunk vagy a hazánk, hanem az, hogy mi mit tehetünk őértük". A köztársasági elnök erre jó példaként említette a közelmúltban végzett sikeres dunai árvízi védekezést, amelynek során "különös erő" mozdult meg mindenkiben, és "lélekben az egész ország ott állt a gáton, az árral szemben".

"Alig volt idő, és alig volt remény, hogy nekünk, magyaroknak sikerüljön medrében tartani a folyót" - mondta az államfő, aki szerint az "évszázad árvize" alatt mindenki egyet akart, ismeretlenek tízezrei siettek egymás megsegítésére, ennek köszönhető, hogy a magyarok - a németekkel és osztrákokkal szemben - medrében tudták tartani a folyót. Áder János ismét köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az árvízi védekezésben, majd külön szólt a most esküt tett honvédekhez és bajtársaikhoz, akik helytállására békeidőben is számíthatunk.

A köztársasági elnök felidézett három történetet is az árvíz idején tapasztalt önzetlen tenni akarásról, és kiemelte: az ország milliónyi ilyen lélekemelő pillanatból áll. "Hetekkel ezelőtt nem csak a közösen átélt veszély, hanem a közös cselekvés értelme hozott közelebb minket egymáshoz" - fogalmazott, megjegyezve, az emberek a közös akarat hatására egymás javára cselekedtek.  Az államfő azt tanácsolta, a "lehető legtovább őrizzük meg ezt a közösen megélt sikert", mert "ez az összefogás, és ez a közösen megélt siker jobbá és erősebbé tett minket". "Ezek a XXI. századi új lelki kiegyezésünk első reményteljes jelei" - hangoztatta Áder János.

Kiemelte, a magyarok a történelem sikeres nemzetei közé tartoznak, de "akkor gyarapodott és erősödött legjobban országunk, amikor képesek voltunk szót érteni önmagunkkal, és bölcs megegyezésre jutni környezetünkkel". Áder János szerint ma is szükség van egy ilyen "új kiegyezésre önmagunkkal", ehhez pedig nem kell félretennünk vitáinkat, de több megértéssel és több tisztelettel kell egymás felé fordulnunk, továbbá jobban meg kell becsülnünk a teljesítményt.  "A világraszóló sikereket éppúgy, mint a mindennapokét" - tette hozzá.

Sólyom: Ne sémákban gondolkodjunk

Sólyom László szerint az ezer éve történtek arra intenek, hogy ne sémákban gondolkodjunk. A volt köztársasági elnök kedden a bakonybéli bencés monostor felújított kertjének avató ünnepségén azt is hangsúlyozta, hogy az események semmilyen fordulata nem veszi le a felelősséget egy ember válláról sem. A százmillió forintos pályázati forrásból megújult Szent Mauriciusz monostor történeti kertjét Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szentelte fel az ünnepségen.

Sólyom László szólt arról, hogy a magyar arborétumokban túlzsúfoltan, egymáshoz nem illő csoportokban ültetnek egzotikus növényeket, ezzel szemben a bakonybéli kertben a Bakony őshonos fáit találni, nyitott gyepet, nincsenek ritka, védett fajok, hanem a kert egésze adja a harmóniát.

"S az, hogy vannak helyek, ahol a helyes mérték megvalósul, már önmagában is üzenet a mai közállapotoknak. Ha Szent István napjához illően visszatérünk a monostor alapításának az idejéhez, más tanulság is adódik: az ezer éve történtek arra intenek, hogy ne sémákban gondolkodjunk. Az események semmilyen fordulata nem veszi le a felelősséget egy ember válláról sem" - fogalmazott Sólyom László, majd felidézte a két szerzetes, Szent Günter és Szent Gellért alakját, akik a bakonybéli szerzetességet megalapították.

Navracsics: Nem lebecsülve a pénzügyi jólét fontosságát

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden Ópusztaszeren mondott augusztus 20-ai ünnepi beszédében hangsúlyozta: Magyarország csak akkor tud sikeres lenni, ha bízik magában, és akkor boldoggá is válik. A fideszes politikus felidézte: Ópusztaszer volt az a hely, ahol egy Ázsiából a Kárpát-medencébe érkezett nép nemzetté vált, törvényeket hozott. Saját közösségi létét szabályokkal intézményes keretek közé terelte, ezáltal egy törzsszövetség nemzetté, politikai közösséggé vált. "Létrejött a magyar állam, mely ezer éve fennáll és hagyományaira támaszkodva, ma is bizakodva tekinthetünk a jövőbe"- mondta Navracsics Tibor.

Szólt arról, hogy a magyarok sokszor panaszkodnak sorsukra, hányatott történelmükre. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: egy hagyomány van, amely jogfolytonos, ez pedig a magyar államiság. Legyen szó a történelem bármely nehézségéről, legyen szó politikai, állami, nemzeti válságról, egy valamit mindig meg tudtak tartani az elődök, a magyar államot és államiságot - hívta fel a figyelmet.

Beszélt arról is, hogy a magyarok a történelem egy-egy ritka és rövid időszakát leszámítva soha nem a katonai erőnek köszönhették az államiság fennmaradását, a közép-európai, a regionális vezető szerepet. A magyar államiság bázisát a kultúra, a tudomány, a műveltség jelentette: a magyar egyetemek, a magyar értelmiség, azok a királyok, akik tudták, csak akkor lesz erő és megfelelő kapacitás az integrációra, ha olyan értelmiséget nevelnek ki, amely európai szinten is megállja a helyét.

Tudták ezt az Árpádok, a Hunyadiak és a későbbi arisztokrácia is, sőt még a legújabb kori legnagyobb tragédiánál, Trianon után sem volt kétség, hogy a 20. századi újrakezdésnél az iskolának, a műveltségnek és a hitnek van döntő szerepe - hangsúlyozta Navracsics Tibor.

"Később olyan tudósokat, művészeket adtunk a világnak,(...), akik meghatározták a korszellem áramlatát; (...) a szelíd erőben találtuk meg az érvényesülést" - sorolta az érdemeket. A másik a saját magunkba vetett hit volt, mely több mint ezer éven keresztül tette lehetővé, hogy a magyar állam fennmaradjon, erős legyen, integráló erőként, szellemi nagyhatalomként létezzen Európában - fogalmazott.

"Ma, amikor különböző statisztikai adatokkal próbálják akár sugallni is, hogy boldogtalan nemzet vagyunk, akkor érdemes ezeken a tanulságokon elgondolkodni" - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Nem lebecsülve a pénzügyi jólét fontosságát a nemzet boldogsága szempontjából, van egy ennél is fontosabb tényező, "a hit saját magunkban", amely a több mint ezer éves államiság kötelezettsége - tette hozzá.

Navracsics Tibor Magyarország kormánya nevében az ünnepségen gratulált annak a százharminc külhoni magyarnak, akik a nemzeti ünnep alkalmával tette le az állampolgársági esküt.

Semjén: A magyarok Európa élén

A kormány ötvenmillió forint támogatást biztosít az esztergomi királyi vár kápolnája és az annak szomszédságában található Studiolo restaurálási munkáinak felgyorsításához - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. "A Szent István-kápolna és a Studiolóban található reneszánsz freskók mutatják azt, hogy a magyar nemzet a történelem folyamán mennyire Európa élén járt. Szent István az adott korban a legmodernebb államszervezetet építette ki, a freskók pedig olyan reneszánsz értéket képviselnek, ami csak Firenzéhez mérhető" - tette hozzá.

Semjén Zsolt kérdésre válaszolva elmondta, jelenleg is folyik a kápolna és a freskók felújítása, amelyre 500 milliós pályázati támogatást nyert el a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma. A kormány a munkálatok felgyorsítását 50 millió forinttal támogatja annak érdekében, hogy karácsonyra látogatható legyen a kápolna. "Szent István által a keresztény Európa része lettünk ezer esztendeje. De ez az egykor biztos sziklára alapozott Európa mára odáig süllyedt, hogy szikla helyett a relativizmus homokjára építkezik. Kezdi feladni, mi több, eltaszítani magáról az identitását jelentő alapvető keresztény értékeket" - mondta beszédében Semjén Zsolt. Hozzátette: "az ateista vörös diktatúra rabságában sínylődő ország végre önmagára talált, és egy keresztény ihletettségű alkotmányt hozott létre. Hitvallók és vértanúk sorának hála, nem veszett oda Szent István öröksége."

A Studiolo Vitéz János egykori esztergomi érsek, Mátyás király nevelőjének dolgozószobája volt Esztergomban, és az erények freskójáról ismert, amely a keresztény teológia négy sarkalatos erényét - az okosságot, az erősséget, a mértékletességet és az igazságosságot - allegorikus nőalakokként ábrázolja. Az 1595-ös török ostrom után a helyiséget földdel töltötték fel, ezzel évszázadokra elfedték a freskókat.

A dolgozószobát először 1934-ben restaurálták, akkor vasbeton mennyezettel fedték be, amely folyamatosan beázott. Wierdl Zsuzsanna restaurátor 2000-ben kapott megbízást a freskók újabb restaurálására. 2007 júniusában Rómában, a Római Magyar Akadémián Hiller István akkori miniszter jelentette be, hogy a négy erény közül a Mértékletesség egészalakos freskóját valószínűleg Botticelli készítette.

A freskó alkotójának személye ma is megosztja a művészettörténészeket, és csak kis részük fogadja el Wierdl Zsuzsanna és Prokopp Mária művészettörténész kutatási eredményeit. A firenzei archívumokban való kutatás kimutatta, hogy Botticelli egy időben Itálián kívül tartózkodott, ekkor elkészíthette a falfestményt.  A dolgozószoba 2009 májusában Európai Örökség címet kapott, ekkor avatták fel a vármúzeum udvarán Vitéz János emléktábláját, és megtekinthető volt a már restaurált Mértékletesség alakja. A Studiolo melletti kettős kapu termében a már elkészült falképtöredékes kövekből kiállítás nyílt.

Hende: "A hazáért mindhalálig!"

Magyarországot ma is honvédjei védik meg, akik vállalják, hogy az év 365 napján megmozdulnak, ha szükség van rájuk - mondta a honvédelmi miniszter a honvédtisztjelöltek ünnepélyes augusztus 20-ai eskütételén a budapesti Hősök terén. Hende Csaba kiemelte: az országot ezer éven át azok tartották meg, azok építették fel és azok védték meg, akik teljesítették a kötelességüket, és most is azok tartják meg, akik elvégzik a munkát, akikre lehet számítani.

Mint mondta: ebben a pillanatban is másfél ezren vannak készültségben. Ők védik meg az országot, akik kérés és kérdés nélkül önként jelentkeztek szolgálati helyükön a kolontári vörösiszap-katasztrófa, a hóhelyzet és az árvizek idején is. Ők, akik ezekben a pillanatokban is fegyverrel a kézben szolgálnak távoli missziókban.

Hende Csaba szólt arról, hogy az ország és benne a honvédség megújításának idejét éljük. Mint hangsúlyozta: jó három éve újra azt várják el, hogy "a magyar katona katona legyen, hogy a honvéd teljesítse küldetését". Ezért a célért mindent megtesznek, amit kell, és mindent, amit lehet - tette hozzá, megjegyezve, hogy következetesen felléptek a tárcánál 2002 és 2010 között elkövetett törvénytelenségek feltárásáért.

A tárca vezetője ugyanakkor szólt arról is, hogy a Magyar Honvédségen belül jócskán vannak még hiányok, példaként említve, hogy "egész fegyvernemek használnak kifutó technikát". A miniszter hozzátette: lépésről lépésre le fognak cserélni mindent, ami szükséges, a terv kész és megvalósítható. Hende Csaba kitért arra, hogy az elmúlt három évben egyre több honvédtisztjelöltet avathattak fel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztképző szakán idén mintegy hatszoros volt a túljelentkezés, szeptember elsején pedig Debrecenben megnyitják az ország első katonai középiskoláját is.

A miniszter a leendő honvédtiszteknek azt mondta: valami olyasmire tették fel az életüket, ami messze túlmutat önmagukon. Az ifjakat nagyszerű fiataloknak nevezte, "akik nem félnek a kötelességtől és az életüket bátran és becsületben akarják leélni", majd azt kérte tőlük, legyenek méltóak elődeikhez, és váltsák valóra a kimondott szót: "a hazáért mindhalálig!".  A honvédelmi tárca vezetője azt mondta: ők valami olyasmire tették fel az életüket, ami messze túlmutat önmagukon. "Nagyszerű fiatalok, akik nem félnek a kötelességtől, és az életüket bátran és becsületben akarják leélni" - jelentette ki. Hende Csaba a leendő honvédtisztektől azt kérte: legyenek méltóak elődeikhez, és váltsák valóra a kimondott szót: "a hazáért mindhalálig!"

A tisztavatás programja a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegysége zenekarának műsorával, majd különleges díszelgő csoportja bemutatójával kezdődött. A Parlament előtti Kossuth tér átépítése miatt a nemzeti lobogót a történelmi zászlókkal együtt katonai tiszteletadással fogadták.

Az ünnepségen Áder János államfő és Hende Csaba mellett részt vett Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke, Pintér Sándor belügyminiszter, Kocsis Máté, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke, valamint a diplomáciai külképviseletek több tagja.

Az idén száz honvédtisztjelölt - 91 férfi és 9 nő - tette le katonai esküjét. Ennek részeként, folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt, fogadalmukat kardrántással, "a hazáért mindhalálig!" felkiáltással erősítették meg. Az eskütétel végén a Hősök tere felett átrepülve a Magyar Honvédség három Gripenje is köszöntette az ifjú honvédtiszteket.

Tarlós: Minden út Szent Istvántól ered

Tarlós István szavai szerint minden út Szent Istvántól ered és csak az ő szellemiségében haladhat tovább. A főpolgármester kedden Csepelen, az augusztus 20-ai nemzeti ünnepen, az Ősi elődeink szoborcsoport avatásán arról is beszélt, az államalapító nem mellőzte, hanem építette a kereszténységet, amelynek alapján lett erős egykor Európa és lett nagyhatalom Magyarország. A csepeli Daru dombon Németh Szilárd polgármesterrel, fideszes országgyűlési képviselővel közösen felavatott szoborkompozíció Álmos vezérnek, Árpádnak és Szent Istvánnak állít emléket.

Tarlós István azt mondta, Budapest szellemi mentora, építője, Széchenyi István a legnagyobb élő emlékezetet látta Szent Istvánban, és ebben ma sincs ok kételkedni. Anonymus többször is említi Csepel szigetét, amelyhez Álmos és Árpád korából is több történet fűződik – tette hozzá Tarlós István. A főpolgármester felidézte: a magyarok története változatosan alakult, és ez igaz Budapestre, azon belül Csepelre is, amely egyebek mellett volt már magyar királyok pihenője és magyar iparváros is. Hangsúlyozta: három éve a főváros és a kerület közösen új utakon jár, de folytatják a jó hagyományok ápolását.

Mint megjegyezte, nem azt hirdetik, mint korábban, hogy egy út van, de tudják, minden útnak közösnek kell lennie. Azt sem hirdetik, hogy egyetlen cél van, de minden jó célt felmérnek, és értéke szerint becsülnek meg - fűzte hozzá. Budapest mai céljai nem a "ködben sejlenek", a nagy tervek utópiái helyett a megőrzés, a működőképesség, a biztonság és a megalapozott előre haladás útján kell járni - fogalmazott a főpolgármester. Tarlós István ennek jeleként említette a Budapesten az idén forgalomba állított új buszokat, az újjáépített tereket és a befejezéséhez közelítő 4-es metró projektjét is.

Kósa: István király országában a libatolvajoknak levágták a kezét

Világsikernek nevezte az államalapító I. István tettét és az azóta eltelt ezeréves államiságot Kósa Lajos, Debrecen polgármestere kedden a helyi Szent István domborműnél tartott augusztus 20-ai ünnepi beszédében. A fideszes politikus, a párt ügyvezető alelnöke szerint példátlan az, amit a magyarság Európa szívében, a Kárpát-medencében véghez vitt, és jelzi a világnak, hogy a sikeres nemzetek közé tartozik. Különösen értékes ez a siker annak ismeretében, hogy őseink egy ütközőzónában telepedtek le: hazánk nem csak a nyugati, germán és a szláv népek, hanem a keresztény civilizáció határán található - fejtette ki.

Államunk megóvása során történelmünket örökös fenyegetés, hadakozás kísérte - mondta Kósa Lajos, hozzátéve: I. István nem háborúra alkotta meg az országot, szakított azzal, és a letelepedést, a gyarapodást választotta. "I. István király államalapítása és az elmúlt ezer év igazi világsiker" - fogalmazott a politikus, kiemelve, hogy az ezeréves Magyarország alapjait I. István a hitre, a hitre támaszkodó erkölcsre és az erős államszervezet kialakításra, a rendre alapozva teremtette meg.

István országában szigorú rend volt, "ott a libatolvajoknak levágták a kezét" - tette hozzá Kósa Lajos megjegyezve, hogy az alapvető értékek: a szeretet, az együttérzés, a megbocsátás és az ezen alapuló rend sikeressé tették a magyarokat. A kormánypárti politikus a továbbiakban utalt arra, hogy az I. István alapította országot a történelem során sokszor kellett megvédeni, újraépíteni, de - mint hangsúlyozta - "mindannyiszor újra tudtuk kezdeni, megszilárdítani az országot".

Így van ez ma is, amikor a zsákutcába vezető kommunista rend után is újra tudtuk kezdeni, és folytatni a sikertörténetet - fűzte hozzá. Mint mondta: I. István nem arra szervezte az államot, hogy a legnagyobb, a legerősebb legyen, hanem arra, hogy boldoguljunk itt a Kárpát-medencében a szeretet, a hit, az együttérzés jegyében.

Ennek alapján elmondhatjuk, hogy a rendszerváltás után mégis jó úton járunk, hiszen pontosan a gyökereinkhez kanyarodtunk vissza, amikor újrafogalmaztuk államiságunkat, alaptörvényeinket, alkotmányunkat, és a nyomdokain járva sikeres nemzetet próbálunk építeni. "Gondoljuk csak meg, hogy soha nem gyarapodott oly mértékben a magyar állampolgárok száma, akik visszatalálnak nemzetünkhöz, mint manapság" - hangoztatta Kósa Lajos. A városi és a megyei önkormányzat, a kormányhivatal, a rendvédelmi szervek, a fegyveres erők, a pártok és a civil szervezet képviselői az ünnepség zárásaként megkoszorúzták Szent István domborművét.