A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közterülethasználati kérelmeiről szerdán döntött a fővárosi önkormányzat közterület-használati Bizottsága. Az előterjesztést György István főpolgármester-helyettes nyújtotta be. A fővárosi önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról döntő testület összesen 18 kérelemről tárgyalt, majd különösebb ellenkezés nélkül elfogadta a foglalást támogató szakmai javaslatokat.

Az előterjesztések tartalma összesen egy esetben változott. A 450-es számot viselő előterjesztésben a tárca összesen 22 helyszínre kért közterületfoglalási engedélyt. S ezzel szinte lefedte Budapest valamennyi rendezvényhelyszínét. A KIM március 12 és március 18-a közötti héten programokat szervezne többek között a Károly körúton, az Astoriánál, a Kálvin téren, a Múzeum körúton, a Clark Ádám téren, a Lánchídon, a Bajcsy-Zsilinszky úton. Előbb kérték, majd lemondtak a Városligetről, az Oktogonról, az Andrássy útról és a Felvonulási térről. (Talán kínos lett volna egy esetleges Múzeumi Negyed elleni demonstrációba futni.) Bent maradt viszont a kérelemben az Erzsébet híd I. és V. kerületi teljes területe, amely az elmúlt években ellenzék szokásos megemlékezési helyszíne volt az 1848-as szabadságharc és forradalom évfordulóin. A KIM egyetlen helyszínért sem fizetne közterületfoglalási díjat.

– A kormány nem bízza a véletlenre. Minden eszközt megragadnak, hogy az ellenzéki Összefogás pártjainak üzeneteire kíváncsi tömegek sehol se tudjanak összegyűlni – válaszolta lapunk kérdésére Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője. A főpolgármester-jelöltje szerint a kormány immáron nyíltan is bevonná a Civil Összefogás Fórumot (CÖF) a kampányba, hiszen a lefoglalt területek felölelik a CÖF eddigi vonulási útvonalait. Könnyen lehet, hogy a minisztérium egyszerűen átengedi a területeket a kormánypárti CÖF rendezvényeknek, de legalábbis meghívja őket saját rendezvényeire. A kormány ezzel a területfoglalással tovább lejteti a pályát maga felé, de a választók többsége remélhetőleg átlát rajta. Az MSZP egyelőre keresi az alternatív helyszíneket.

A kormány tavaly is tett kísérletet az ellenzéki rendezvények kiszorítására. A Fővárosi Önkormányzat Közterület-használati Bizottsága akkor is jóváhagyta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium valamennyi közterületi kérelmét, így március 15-ére gyakorlatilag nem maradt nagy szabadtéri rendezvény céljára alkalmas közterület a fővárosban ellehetetlenítve az ellenzéki pártok és a civilek gyűléseit. A tiltakozás hatására a KIM visszakozott. Így történt ez egy évvel korábban is, így jó kérdésnek tűnik, hogy miért hergeli feleslegesen az ellenzéket a kormánypárt.

Most a választások előtt azonban még nagyobb jelentőséget kap. Különös tekintettel a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén hozott rendeletre, amely a választási plakátok kihelyezéséről szól. Ebben ugyanis a tavaly életbe lépett választási törvény felhatalmazására, illetve a környezet és műemlékvédelmi jogszabályváltozásokra hivatkozva további épületekre, illetve közterületekre terjesztenék ki a választásiplakát-ragasztási tilalmat. A rendelet értelmében a műemlék, illetve a nemzeti vagyon részeként nyilvántartott épületek mellett az összes fővárosi hídon, aluljáróban, parkban, fasorban, sétányon, rézsűn, téren, szobron és emlékművön tilos lenne választási reklámanyagot elhelyezni, ezenfelül tiltott felület lenne a városháza, a Könyves Lámán körúti hajléktalanszálló fala, a villany- és telefonoszlopok, a közutak területe, valamint az azok feletti és melletti részek – veszélyeztetik a közbiztonságot –, valamint a helyi védettséget élvező ingatlanok. Ez utóbbi hatálya a helyi védettségű épületekre vonatkozó rendelet tavalyi módosíta nyomán több mint 150 épületre terjed ki, köztük csónakházra, gimnáziumra, postára, rendőrségre, templomra, rendelőre, vasútállomásra, iskolára, temetőbejáratra, obszervatóriumra, óvodára és zsinagógára. 

Az ellenzék szerint a főváros ezzel gyakorlatilag megtiltotta a közterületeken a politikai hirdetéseket, amelyek a politikai véleménynyilvánítás egyik fontos eszközei a kampányban. Figyelembe véve, hogy gyakorlatilag az összes fizetős plakáthely Fideszhez közel álló cégek kezében van, ez a szabályozás teljesen egyenlőtlen feltételeket eredményez a pártok reklámozása terén a választási kampányban. Ezzel pedig sérülnek a demokratikus alapjogok, az egyenlő és igazságos választás feltétele.