Ünnep a Kossuth téren, díszvacsora a Gundelben
 |
| Ma csak Orbánról szavaznak Kurucz Árpád / Népszabadság |
Áder János Orbán Viktort, az áprilisi parlamenti választáson győztes Fidesz elnökét javasolta miniszterelnöknek, aki megválasztásával hivatalba is lép. Megválasztása után a miniszterelnök ünnepélyes eskütétele következik, a Himnusz elhangzása után pedig Orbán Viktor fel is szólal a Ház falai között.
Hivatalosan semmilyen kormányprogram-javaslatot nem terjesztett a Ház elé a miniszterelnök. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető pár nappal ezelőtt arra, hogyan választják meg miniszterelnöknek Orbán Viktort anélkül, hogy a parlament ismerné a programját, illetve hogy a kormányprogramról vitázna, úgy reagált: az alaptörvény ezen aktusról azt mondja, hogy személyi kérdésben kell szavazniuk a képviselőknek, így ha kormányprogramról is akarna szavazni a Ház, azt csak alkotmányellenesen tehetné meg.
Gyurcsány Ferenc, illetve a Demokratikus Koalíció képviselői nem vesznek részt a mai parlamenti ülésen, mivel az Országgyűlés nem vitatja meg a kormányprogramot (hiszen nem is lesz). Elképzelhető, hogy más ellenzéki képviselők is távol maradnak – mondták lapunknak. Az eskütétel utáni felszólalásában a miniszterelnök – fideszesek elmondása szerint – minden bizonnyal programot is hirdet. A kormányzati struktúráról, illetve a minisztériumok felsorolásáról szóló javaslatot mindenesetre kedden terjesztik a parlament elé, állítólag egyéni képviselői indítvány formájában.
Orbán Viktort az Országház falain kívül is ünneplik, a Fidesz „demokrácia ünnepe”-nagygyűlést szervezett a Kossuth térre: a szimpatizánsaik kivetítőn kísérhetik figyelemmel Orbán Viktor eskütételét és parlamenti felszólalását is. A miniszterelnök a téren, a nép előtt is mond beszédet a nagygyűlésen felszólaló Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök és Szájer József EP-képviselő után. Este pedig magánpartin ünnepli meg miniszterelnöki beiktatását – a Blikk tegnapi tudósítása szerint – a Gundel étteremben.
A lap úgy tudja, hogy a díszvacsorát a Gundel egyik különtermében tartják, és a számlát maga a miniszterelnök rendezi. A vacsorára meghívottakat arra kérték, hogy ne beszéljenek az eseményről a nyilvánosság előtt. A szombat esti parti részleteiről nem tudni, a Gundelben alapszabály a diszkréció. Az étterem honlapján meghirdetett legolcsóbb menü is 35 ezer forint, de az étlapon lévő legdrágább fogás akár 49 ezer forint is lehet – írta a bulvárlap. A devizahitelesek megsegítését szolgáló kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról tárgyal hétfőn az Országgyűlés – közölte Rogán Antal tegnap a házbizottság ülése után.
A Fidesz-frakcióvezető azt mondta, ezúttal nem lesz végső időpont, egészen addig tart a moratórium, amíg a devizahitelesek helyzetét rendező jogszabály megszületik. Ezáltal a devizaadósok ügyének megoldása nemcsak a hitelesek, hanem a bankok érdekévé is válik. Rogán Antal ezúttal is sürgette a Kúriát, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében minél hamarabb tárgyaljon és döntsön.
„Ha ezzel kapcsolatban a Kúria akár május végéig, akár júniusban állást foglal, a Fidesz képviselőcsoportja nevében arra tudok ígéretet tenni, hogy abban a pillanatban a devizahitelesek helyzetének rendezéséről szóló törvény meg fog születni, és a parlament elé kerül” – mondta a frakcióvezető. A jövő héten megkezdődik az országgyűlési törvény módosítása is, amelynek célja, hogy a képviselők csak parlamenti képviselői tiszteletdíjat vehessenek fel. Emellett az Országgyűlés nemzetközi egyezményekkel foglalkozik a következő héten.
Az Alapjogokért Központ szerint a hatályos magyar jogszabályok nem állapítanak meg kötelező határidőt az új kormány megalakulására. A központ elemzésében rámutatott: ügyvezető kormányról az alakuló üléstől az új kormány megalakulásáig lehet beszélni, és mint ilyen, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. A miniszterelnök és a miniszterek ügyvezetőnek minősülnek, rendeletet szintén csak halaszthatatlan esetben alkothatnak.
A miniszterelnök megválasztására az államfő általi jelölés után az Országgyűlés számára nincs határidő előírva, leszámítva az úgynevezett 40 napos „puha szabályt”. Ennek értelmében a köztársasági elnök – a választások kitűzésével egyidejűleg – feloszlathatja a törvényhozást, ha az általa miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. Ez azonban az államfő számára csak lehetőség, és előtte köteles egyeztetni az Országgyűlés elnökével és a parlamenti frakciók vezetőivel.
Jelenleg ennek lehetősége nem áll fenn, hiszen a parlament május 10-én választ miniszterelnököt. A jelölés és a választás között eltelt időszak a korábbiakban jóval hosszabb volt, általában a két hetet is meghaladta. Egyrészt azért, mert a korábbi alkotmány rendelkezéseinek megfelelően a miniszterelnök-jelölt vitára terjesztette elő a valójában még meg sem alakult kormánya programját az Országgyűlésnek, másrészt pedig az elhúzódó koalíciós egyeztetések is a miniszterelnök megválasztásának kitolódását okozták.
A legtöbb esetben ennek az egyeztetési folyamatnak az eredménye volt a kormány struktúráját megállapító törvényjavaslat beterjesztése is, azt általában még a miniszterelnök megválasztása előtt fogadták el. Az eddigiekben azonban a miniszterelnök megválasztásának napján vagy azt követően néhány napon belül meg is alakult a kormány, azaz megtörtént a miniszterek jelölése, meghallgatása, kinevezése és eskütétele is – olvasható az Alapjogokért Központ összegzésében.
