Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint Jóri András adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetésével Magyarország megsértette az uniós jogot – derült ki a főtanácsnok ma közzétett véleményéből. A belga Melchior Wathelet indítványa nem kötelező a bíróság számára, nem köti a bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen be. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet később hozzák meg.

A főtanácsnok indítványában megállapítja, hogy bár minden tagállamnak joga van az adatvédelem területén olyan intézményrendszert kialakítani, amelyet saját országában a legmegfelelőbbnek tart, azt utóbb át is alakíthatja, mindennek azonban az a feltétele, hogy az intézményrendszer kialakítása vagy utólagos átalakítása nem sértheti az irányelv szerinti adatvédelmi felügyelő hatóság „teljes függetlenségének” alapvető követelményét. A hatóság függetlenségének pedig elengedhetetlen előfeltétele a főtanácsnok értelmezésében egy előre meghatározott időtartamú megbízatás, illetve a hatóság vezetőjének elmozdíthatatlansága e megbízatási idő lejártáig, kivéve ha a megbízatás megszüntetését a magatartásával vagy hivatali feladatai ellátásának képességével kapcsolatos, törvényben előre meghatározott, objektíve ellenőrizhető súlyos okok indokolják.

Ezzel kapcsolatban a főtanácsnok kifejti, hogy Jóri András, adatvédelmi biztost a megbízatásának megszüntetésére vonatkozó korábbi magyar szabályozás megsértésével távolították el hivatalából, mivel esetében a megbízatás megszűnését kiváltó okok egyike sem állt fenn. Emellett Magyarország nem fogadott el semmilyen átmeneti rendelkezést a biztos megbízatási idejének és így tiszteletben tartása érdekében.

Mint emlékezetes, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított tavaly Magyarországgal szemben azért, mert az adatvédelmi biztos megbízatását idő előtt szüntették meg a magyar hatóságok. Az uniós adatvédelmi irányelv (95/46/EK) értelmében a tagállamok adatvédelmi felügyelő hatóságai feladataik gyakorlása során teljes függetlenségben járnak el. 2012. január 1-jét megelőzően az adatvédelmi felügyelő hatóság Magyarországon az adatvédelmi biztos volt, akinek a helyébe az említett időponttól kezdve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lépett. Akkor a hivatalban lévő adatvédelmi biztosnak, Jóri Andrásnak a megbízatása is véget ért annak ellenére, hogy az rendes körülmények között 2008 szeptemberétől 2014 szeptemberéig tartott volna. A hatóság élére pedig nem őt, hanem Péterfalvi Attilát nevezték ki.

A főtanácsnok szerint a bizottság kellően bizonyította, hogy bár az adatvédelmi hatóság jogállása eltér a biztosétól, az irányelvben a felügyelő hatóságra ruházott feladatok gyakorlása során a biztos jogutódjának minősül, tehát e két szerv azonos. A főtanácsnok emlékeztet arra is, hogy az intézményi változtatások, még ha azokat alkotmányerejű törvények is vezetik be, nem veszélyeztethetik az uniós jogban támasztott, „teljes függetlenséggel” kapcsolatos magasabb szintű kötelezettség érvényesülését. A főtanácsnok elutasította Magyarország azon érvelését is, amely szerint a biztosnak a hatóság elnökévé történő kinevezésére nem kerülhetett sor az általa arra vonatkozóan tett nyilvános kijelentések nyomán, hogy ezt a kinevezést nem fogadná el.

Wathelet emlékeztet, hogy Magyarország nem állította, hogy a szóban forgó tisztséget hivatalosan felajánlotta volna a biztosnak. A főtanácsnok ezért annak kimondását javasolja az Európai Bíróságnak, hogy Magyarország az adatvédelmi felügyelő hatóság megbízatásának idő előtti megszüntetésével nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit. A luxemburgi Európai Bíróság ítéletében egyébként csak ezt fogja kimondani, ha hasonló következtetésre jutnak a bírák, mint a főtanácsnok. Az ítéletet majd az Európai Bizottság értelmezi, és dönti el, hogy adott esetben Magyarországnak mit kell tennie, hogy orvosolja a hibát.

Elképzelhető az is, hogy a bizottság Jóri visszaállítását követeli. Magyarország ezen a ponton érvelhet azzal, hogy így Péterfalvy Attila függetlensége csorbul, tekintve, hogy akkor őt kéne elmozdítani.