Újságcikkekből érettségizhettek

Véget ért a magyar érettségi írásbeli része. Középszinten Magyar Hírlap-interjút, emelt szinten Index-cikket kellett értelmezniük a diákoknak. Terítékre került Szabó Magda, Gelléri Andor Endre, Karinthy Frigyes, Babits Mihály és József Attila is.

Mintegy 92 ezer diák számára ért véget az elmúlt percekben a magyar érettségi írásbeli része. A középszintű írásbeli vizsga 240 percig tartott: a diákoknak két feladatlapot kellett megoldaniuk, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc állt a rendelkezésükre. A vizsgázóknak először a szövegértési feladatlapot kellett kitölteniükk, és csak ennek az összegyűjtése után kezdhettek hozzá a szövegalkotási feladatlaphoz.

Érettségizők a Teleki Blanka Gimnáziumban
Érettségi/Teleki

A középszintű érettségi első hatvan percében megírt feladatsorban Somogyi F. Anikó tavaly október 10-én, a Magyar Hírlapban megjelent, Szentmártoni Szabó Gézával, az ELTE BTK régi magyar irodalmi tanszé­kének oktatójával készített interjúját kellett különböző kérdések alapján értelmezniük a maturálóknak. A cikkben arról esik szó, hogy az irodalomtörténész felfedezte Janus Pannonius reneszánsz költő egy, eddig csak felerészben ismert alkotásának teljes, hibátlan szövegét. Az egyetemi tanár arról beszél, hogy az általa megtalált Janus Pannonius-alkotás az egyetlen hiányosan fennmaradt darab az életműben. Arról is szól, hogy az anyagból forráskiadást adnak ki, ami azt jelenti, hogy a szövegforrásokat, az eredetit és a saját fordítását közreadják, a másolatok hibáit, a kódexek közti eltérést is részben bemutatják, a többit pedig a kritikai kiadást végző kollégák végzik el. A diákoknak tíz kérdésre kellett felelniük a cikkel kapcsolatban. Volt közöttük olyan, amelyre a választ ki kellett csak keresni a cikkből, de olyan is, amelyre csak utalt az újságíró, tehát ki kellett következtetni a helyes választ.

A szövegalkotás részre ezután három órájuk volt a diákoknak, és három kérdés közül választhattak. A Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával című kötet Lettem, aki vagyok című fejezetének részlete alapján érvelhettek „a tér jelentőségéről a műalkotásokban és a hétköznapi életben". E feladatot az fn.hu által megkérdezett szaktanárok szerint valószínűleg a jobbak választották, hiszen itt szélesebb tájékozottságra, olvasottságra volt szükség. A másik két lehetőség műelemzés volt. Vagy Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novelláját kellett értelmezni, különösen fókuszálva a főhősnőre, vagy választhattak egy igazi klasszikus irodalom órai feladatot is. Ez pedig Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezső-paródiája volt az Így írtok ti kötetből. A tesztlapon szerepelt A szegény kisgyermek panaszaiból A kis mécs című vers és a Karinthy-féle A kis edény is.

Az emelt szintű írásbeli vizsga szintén 240 percig tartott. Az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A vizsgázók a rendelkezésére álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják. A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi, illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetőlegesen 40-60 százalék. A három szövegalkotási feladat különböző témáról, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.

 Az MTI az emelt szintű vizsgáról távozó diákoktól megtudta: Babits Mihály: Mint különös hírmondó vagy József Attila: Holt vidék című versét elemezhették az érettségizők. Emellett összehasonlíthatták az index.hu egyik írását - amely arról szól, hogy egy mozdonyvezető a pártállami rendszerben kómába esett, és a polgári demokráciában ébred fel - irodalmi alkotásokkal, például Az ember tragédiájának egyes jeleneteivel. A diákok választhattak továbbá egy érvelő típusú feladatot is. Az alapszituáció szerint egy kisvárosban bezár a mozi, a helyén kávéházat akarnak nyitni - az érettségizőknek érveket kellett felhozniuk a két intézmény ellen vagy mellett.

A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten 1177 helyszínen 91029 vizsgázó, emelt szinten 31 helyszínen 1127 diák érettségizett. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 51 helyszínen 84 diák, emelt szinten 4 helyszínen 21 tanuló vizsgázott. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótárt lehetett használni, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példányról a vizsgát szervező intézménynek kellett gondoskodnia.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.