„Tájékoztatjuk kedves utasainkat, hogy Hargita Intercity járat indul 8.43-kor Oradeán, Cluj-Napocán és Sfântu Gheorghén át Braşovba a 13. vágányról" - hallható a Keleti pályaudvar hangosbeszélőjéből március eleje óta. Az újítás szerint a hangosbemondó Kolozsvárt Cluj-Napocaként, Pozsonyt Bratislavaként, Kassát Kosiceként emlegeti, és az eljárás az anyaországban és a határon túl egyaránt megütközést váltott ki.

A MÁV a lapnak azzal indokolta az utastájékoztatásban bekövetkezett változást, hogy segíteni szeretné a nemzetközi járatokon utazók könnyebb eligazodását, és a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan a külföldi városok nevét az adott országban használatos módon hallhatják és láthatják az utasok, amely minden városra vonatkozik, nem csak a határon túliakra.

A MÁV eléggé következetlen volt, mert számos európai főváros esetében nem alkalmazták a „nyelvújítást", érvel a Krónika cikkírója, Rostás Szabolcs. Így például Prága és Varsó kapcsán a magyar elnevezést, és nem a hivatalosat, azaz Prahát és Warszawát használják.

A magyar nemzetiségű utasoknak értelmetlen Oradeát vagy Târgu Mureşt emlegetni, amikor pontosan tudják, hogy melyik városról van szó. Értelmetlennek és logikátlannak tartja a gyakorlatot Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor is, aki az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének havilapja, az Édes Anyanyelvünk hasábjain 2002-ben közölt írásában szóvá tette mindezt, akkoriban ugyanis szintén Cluj és Kosice volt hallható a pályaudvarokon.

Az eljárást övező felháborodás nyomán Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter néhány nappal ezelőtt arra kérte a MÁV-START Zrt. vezetőit: a magyar nyelvű hangos utastájékoztatásban a lehető legrövidebb határidőn belül térjenek át a határon túli történelmi magyar városok nevének magyarul történő közlésére a magyarországi pályaudvarokon.