Két és félmilliárd forint kárpótlást szeretne az egészségügyi kormányzattól Domonkos László, Békés megye fideszes elnöke, miután a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte Molnár Lajos egykori miniszter határozatát a 2007-es kórházi ágyszám-csökkentésről. Az ellenzéki politikus szerint a kórházi kapacitás leépítéséről szóló elhibázott döntésből éppen ennyi a forintosítható kára a megyei egészségügyi intézményeknek, illetve a fenntartó önkormányzatnak.

Az ítélettel kapcsolatos további teendőkről, a kártalanítás részleteiről hétfőn megbeszélést kezdeményez Székely Tamás egészségügyi miniszterrel - jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján Domonkos. A tárgyalás célja az is, hogy visszaállítsák az egészségügyi ellátórendszer 2007-es (a kórházkarcsúsítás előtti) állapotát. Szerinte ez megilleti a békésieket, akik „az elmúlt időszakban sokat szenvedtek, mert jóval szűkebb helyen és a korábbinál rosszabb feltételek mellett vehették igénybe az egészségügyi ellátást". Példaként említette a gyermekgyógyászati osztályt, ahol az ágyak 60 százaléka szűnt meg, de most is 50 százalékkal több gyereket ápolnak, mint amennyit a megmaradt férőhelyek alapján az egészségbiztosító kifizet az intézményének.

Miután a Legfelsőbb Bíróság még december közepén döntött jogerősen a perben, a megye pedig a múlt héten kapta meg az ítélet indoklását, elérkezettnek látják az időt a cselekvésre. Az ítélet indoklását azonban nem tárta a sajtó elé, ami nélkül pedig nehéz megítélni a bírói ítélet tényleges következményeit. A most elvetett miniszteri döntés ugyanis már hónapok óta nincs érvényben. A parlament az Alkotmánybíróság útmutatása alapján már tavaly újraírta a kórházkarcsúsító törvény egyes részeit, így azóta a kórházak finanszírozásának sem a vitatott miniszteri döntés az alapja. A Békés megyei kórház szűkebb kapacitását ma egy olyan szabály alapján finanszírozza az egészségpénztár, amit ebben a perben nem vizsgált a Legfelsőbb Bíróság.

A sajtótájékoztatón jelenlévő Mikola István, az országgyűlés szakbizottságának ellenzéki alelnöke ennek ellenére úgy vélte, a per precedens értékű, s mivel az ország több szegletében is zajlanak hasonlók a Fidesz kezdeményezésére, szerinte várhatóan megúszhatatlan a teljes struktúra újragondolása. A Legfelsőbb Bíróság döntése Mikola szerint is azt igazolta, hogy nem lehet körzővel meghatározni az egészségügyi kapacitásokat. Kizárólag a népegészségügyi, a halálozási, a születési és egyéb demográfiai adatok szolgáltathatnak alapot bárkinek a korrekcióra.

„A Gyurcsány-kormány mára tönkretette az egészségügyet. Torz struktúra jött létre, az óriási forráskivonás miatt az orvosok kínlódnak, hiányosak a gyógyítási technológiák, orvosok és szakápolók százai tántorognak külföldre. Mindennek nyomán drámai helyzet állt elő az ország egyes térségeiben" - mondta Mikola István. Szerinte tisztázatlan, hogy mi lett a sorsa az Egészségbiztosítási Alap tavalyi, 27, 4 milliárdos megtakarításának. A kormányzat szerinte ez ügyben is össze-vissza beszél, azt állítva, hogy ilyen összeg nem is létezik. Mikola sérelmezte azt is, hogy tovább terheli az ágazati forrásokat, a kormányzat által felállított olyan „fantomszervezetek" működtetése, mint amilyen szerinte az Egészségbiztosítási Felügyelet. Arra azonban nem adott egyenes választ, hogy tesz-e valamit a felügyelet megszüntetése ügyében.

Nincs oka kártérítésről tárgyalnia az egészségügyi tárcának a Békés megyei önkormányzattal, mert a bíróság ítéletében nincs szó kártérítésről - áll az Egészségügyi Minisztérium a Fidesz szombati tájékoztatójával kapcsolatban lapunkhoz eljuttatott közleményében.

„A Fidesz állításával szemben az Alkotmánybíróság még tavaly szeptemberi döntésében kimondta, hogy a kórházi kapacitásokat szabályozó 2006-os törvény egésze nem sérti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot. Az Alkotmánybíróság tavalyi döntése ezenfelül visszamenő hatályú rendelkezést nem tartalmazott, kizárólag a jövőre nézve tett megállapításokat. Így a 2006-os törvény alapján megkötött kórházi finanszírozási szerződések és intézményi kapacitás elosztások az Alkotmánybíróság döntése szerint fennmaradtak. Az Egészségügyi Minisztérium az Alkotmánybíróság útmutatása alapján átdolgozta az egyes egészségügyi tárgyú törvények rendelkezéseit, melyek 2009. január 1-én léptek hatályba. A Legfelsőbb Bíróság első, decemberi döntése még a módosított törvény hatályba lépése előtt született. A Legfelsőbb Bíróság két februári döntése már nem kötelezte a minisztert új eljárás végrehajtására, hiszen január elsejétől a jogszabályi háttér megváltozott, így már nem teszi lehetővé a miniszter számára a hivatkozott határozatok újbóli meghozatalát. A bíróság ítélete semmilyen kártérítést nem tartalmaz. A Minisztérium természetesen a Legfelsőbb Bíróság februári ítéletét, amint írásban kézhez kapja, tanulmányozni fogja.