Az eddigi tapasztalatok szerint sikeres volt a megyei kulturális intézményrendszer 2012 végi átalakítása, így a kormányzat reményei szerint hosszú távon működőképes új modell jött létre - mondta el az MTI-nek a kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Hammerstein Judit kiemelte: történelmi átalakítást hajtottak végre, amelynek során az új jogszabályi és a pénzügyi hátteret is sikerült megteremteni, így akár évtizedekig megnyugtató keretek között működhetnek a megyei kulturális intézmények.

A törvénymódosítások után létrejött modell lényege, hogy a megyei hatókörű múzeumok és a megyei könyvtárak a megyei jogú városok (továbbá a múzeumok esetében Tata és Szentendre) fenntartásába kerültek, az eddigi múzeumi tagintézmények fenntartói pedig néhány kivétellel azok a települések lettek, ahol azok elhelyezkednek.

Tizenhárom múzeumi egység állami fenntartásban marad, elsősorban a nemzeti identitás szempontjából kiemelt jelentőségük miatt. Ezek nem önálló intézményekként, hanem országos múzeumok filiáléiként működnek tovább.

Bár a megyei muzeális szervezetek így felbomlottak, a megyei hatókörű múzeumok ezentúl is szakmai háttértámogatást nyújtanak a megye többi múzeumi egységének, továbbra is lesz állami feladatkörük - például a régészeti feltárások megszervezése, a továbbképzés, a szakmai tanácsadás -, és erre központi forrást is kapnak - közölte a helyettes államtitkár.

A könyvtárak esetében egyszerűbb volt a helyzet: az egykori megyei könyvtárak a megyei jogú városok fenntartásába kerültek, és amennyiben ott városi könyvtárak is működtek, azok beolvadtak a megyei intézménybe. Ezek a megyeszékhelyek ellátásán túl megyei feladatokat is kapnak, többek között a kistelepülések könyvtári szolgáltatásának megszervezését, így egyetlen kistelepülés sem marad könyvtári szolgáltatás nélkül - hangsúlyozta.

Hammerstein Judit elmondta, hogy a megyei feladatellátást a könyvtárak tekintetében is az állam finanszírozza, ezt a támogatást egészíti ki a város a tipikusan városi feladatok ellátásának biztosításával.

A levéltárak helyzetét külön törvénymódosítás rendezte: a megyei levéltárak a Magyar Nemzeti Levéltárba (MNL) tagozódtak be, létrehozva ezzel egy teljesen új, mintegy 700 munkatársat foglalkoztató struktúrát, amely több mint 10 ezer közigazgatási egység anyagát dolgozza fel.

A helyettes államtitkár a közművelődési intézményhálózatról is szólt: a megyei szint mint módszertani feladatkör állami fenntartásba került az átalakuló Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézeten keresztül, amelynek az lesz a dolga, hogy a közművelődési feladatellátást módszertani szempontból újragondolja, megyénként négyfős módszertani egységek felállításával. Ez a gyakorlatban többek között tanácsadást, háttértámogatást, a képzések megszervezését jelenti - jegyezte meg. Mint hozzáfűzte, az intézményeket fenntartóként vették át a települések, de az ingatlanok állami tulajdonban maradtak. A könyvtári területen azonban a működéshez szükséges ingóságok, dokumentumok tulajdonjoga az átvevő városokhoz került. A települések feladata most az, hogy megkössék a vagyonkezelői szerződéseket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel. A jövőben persze érdemes elgondolkodni azon, hogy az ingatlanátadás is megtörténjen - vetette fel.

Hammerstein Judit elmondta: a megyei hatókörű múzeumok idén 2,4 milliárd forintos állami feladat-támogatásban részesülnek, az állami fenntartásban maradó 13 múzeumi egységre 700 millió jut, a könyvtárak pedig 2,85 milliárd forintot kapnak azon az 1,7 milliárdon felül, amit a kormány a kistelepülési feladatellátás finanszírozására különített el. Fontos eredmény továbbá, hogy sikerült visszaállítani az önkormányzati kulturális normatívát, így az állam céltámogatást ad az intézmények fenntartására - emelte ki.

A Nemzeti Levéltár esetében 2,2 milliárd forint jut a megyei levéltári intézmények működtetésére, és további 120 millió az üzemeltetési többletköltségekre. Az összköltségvetés tehát lényegesen magasabb lesz a tavalyinál, az MNL így megkezdheti a megyei intézmények között meglévő különbségek kiegyensúlyozását mind költségvetési, mind szakmai szempontból - közölte. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az átadás-átvételkor a kulturális kormányzat azzal, hogy a rendkívül feszes határidőket tartani tudta, nagyon komoly teljesítményt nyújtott. A nyári kormánydöntés szerint az érintett 111 önkormányzattal november végéig kellett lefolytatni az átadás-átvételi tárgyalásokat, december 15-ig pedig meg kellett kötni az átvételi megállapodásokat, annak érdekében, hogy január 1-jétől már az új rendszer működhessen.

"Az a tapasztalatunk, hogy az intézmények és az önkormányzatok hozzáállása alapvetően pozitív volt, hiszen a helyiek korábban is ismerték és használták mind a megyei könyvtárak, mind a múzeumok szolgáltatásait. Különösen a kisebb önkormányzatok számára jelentett nagy előrelépést egy-egy muzeális intézmény átvétele, hiszen a települések ezzel is erősíthetik a lokális értékek védelmét. Egyértelmű elutasítással egy esetben sem szembesültünk, minden önkormányzat az átalakítás és az intézményrendszer jelentőségéhez mérten kezelte az ügyet" - számolt be az új rendszer fogadtatásáról Hammerstein Judit. Hozzáfűzte továbbá: a törvénymódosítás régóta húzódó szakmai kérdések megválaszolására is lehetőséget teremtett, például a múzeum fogalmának újragondolására, illetve a módszertani megújulásra.

Természetesen nehézségek is felmerültek - ismerte el Hammerstein Judit. Most összesítik például, hogy a megyei intézményfenntartó központok által működtetett rendszer után milyen kötelezettségvállalások maradtak, amelyeknek rendezésére akár külön kormányzati intézkedésre is szükség lehet. "A kezdeti aggodalmak óta a szakma álláspontja is változott, ebben az is szerepet játszott, hogy minden lépést széleskörű szakmai egyeztetés előzött meg. Hogy a fenntartóváltás irányát illetően végül jó döntés született, abban megerősítettek minket az átadás-átvételi tárgyalások is, melyek többségét személyesen vezettem" - értékelte a tapasztalatokat a helyettes államtitkár.