Újra Orosháza díszpolgára Gömbös Gyula
A városi közgyűlésre Németh Béla polgármester (Fidesz-MDF) nyújtotta be azt a határozati javaslatot, amely a Gömbös Gyula díszpolgárságát megszüntető 2002-es határozat felülvizsgálatát indítványozta. A volt miniszterelnök 1932-ben kapta meg a díszpolgári címet.
2002-ben a szocialista városvezetés arra hivatkozva bírálta felül a címet, hogy "Gömbös Gyula az adományozást követő életszakaszában méltatlanná vált az Orosháza Díszpolgára címre". A mostani döntést megelőző fideszes javaslat szerint "nem lehet egyetérteni azzal, ha valakinek a tevékenységét és életútját az adományozást követő 70 év eltelte után felülvizsgálják és a képviselő-testület többségének meggyőződése szerint átértékelik".
Vitéz Jákfai Gömbös Gyula K.u.K. vezérkari tiszt, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, majd miniszterelnök.
Az 1918-ban alakult, kezdetben kizárólag katonatisztekből álló, paramilitáris civil szervezet, a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) szélsőjobboldali csoportosulásának vezetője. 1924-ben néhány elvbarátjával megalakítja a Magyar Nemzetiségi Független Fajvédő Pártot, de továbbra is vezető szerepet játszott más, a korra jellemző titkos szervezetben, így például az Etelközi Vérszövetségben (EX) és szoros kapcsolatot tart németországi szélsőjobboldali mozgalmakkal.
1932-től 1936. október 6-án bekövetkező haláláig Magyarország miniszterelnöke. A gyógyíthatatlan betegségben, Münchenben elhunyt politikus ravatalát még aznap meglátogatta Adolf Hitler, s a Német Birodalom nagyszabású gyászünnepélyt rendezett tiszteletére. Temetésén ott volt Göring porosz miniszterelnök, Gömbös példaképe, Mussolini óriás-koszorút küldött.
A főváros által felajánlott díszsírhelyen 1941-ben állították fel Vastagh György szobrászművész arannyal ötvözött alumíniumból készült lovas szobrát, majd egy évvel később, az Erzsébet híd budai hídfőjétől nem messze, a Döbrentei téren leplezték le fehér márványból faragott, díszmagyart viselő, egész alakos szobrát. Utóbbit hét évvel később, 1944. október 6-án, Gömbös halálának évfordulóján robbantotta fel a fegyveres ellenállási mozgalom Marót-csoportja.
Márai Sándor naplójában megemlékezett a Gömbös-szobor felrobbantásáról 1944-ben: „Ez a szobor jelképezett mindent, ami Magyarországon az elmúlt huszonöt évben aljas volt, dagályos, kapzsi, hazugan sovén, lelkendezően és fenyegetően öntelt.”
Orosházán csak díszpolgárságát állították vissza, Gömbös-szobor állításának tervéről nem érkezett hír.