Újra nyereségesen működik a MAL
Az iszapkatasztrófa előtti állapothoz képest változatlan a MAL Zrt. tulajdonosi szerkezete, és ebben a jövőben sem várható változás - nyilatkozta a távirati irodának Bakonyi Zoltán, a MAL vezérigazgatója.
Bakonyi az államnak tett tavaly novemberi részvényfelajánlással kapcsolatban megjegyezte: a tulajdonosoknak a katasztrófát követően természetes volt, hogy a munkahelyek megőrzésének érdekében mindenben együttműködjenek az állammal. A vezérigazgató az elmúlt kilenc hónap legfontosabb eredményének a munkahelyek megőrzését nevezte, amelyhez összehangolt intézkedések százai kellettek és ebben az állami felügyelet szerepe elévülhetetlen.
Közlése szerint a timföldgyár technológiaváltásának költsége meghaladta a 750 millió forintot, a külső területeken elvégzett munkálatok és a völgyzáró védőgátak megépítése további egymilliárd forintot tett ki. Ezekben az egyszeri beruházásokban a kárelhárítási-, az egyéb biztonsági-, és a most következő helyreállítási munkálatok költsége nincs benne - tette hozzá.
Bakonyi elmondta, hogy a hidrátgyártásnak az új technológia egymilliárd forint többletköltséget okoz évente, de az elmúlt hónapokban keletkezett (és még keletkező) több mint ötmilliárd forint veszteséget és hátralevő beruházások költségét a következő években le kell dolgozni, s hosszú távon a termékek árába kell majd beépíteni. Hozzátette: amelyik termék árában ezt nem tudják érvényesíteni, annak a gyártását megszűntetik.
A vállalat gazdálkodásáról szólva elmondta, hogy a cég a 2010-es évet mintegy 30 milliárd forintos árbevétel mellett az októberi katasztrófát követő kényszerleállás miatt veszteséggel zárta, pedig az első kilenc hónap szép eredményt mutatott. Idén - az első három hónap technológiai nehézségei után - áprilistól pozitív számokat könyvelhetnek, s az árbevétel várhatóan meghaladja majd a tavalyi évet. "A legnehezebb feladat jelenleg a finanszírozás fenntartása, annak ellenére, hogy a szállítók nagyon türelmesek" - fogalmazott a vezérigazgató.
A száraz technológiáról - amelynek köszönhetően a gyár nem termel többé vízzel szállított és így magasabb folyadéktartalmú vörösiszapot - elmondta, hogy a régi technológiához képest a fajlagosan magasabb energia felhasználás okán emelt terhelést jelent a környezetre, ami magasabb szén-dioxid kibocsátásban jelentkezik.
A cég egyébként Magyarországon kívül öt országban van jelen: Romániában, Boszniában, Szlovéniában és Montenegroban - ez utóbbi még csak elnyert koncesszió - termelést, Németországban kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Az idehaza gyártott termékek 95 százalékát exportálják, és ma már a termelés néhány százalékát Európán kívül értékesítik.