Újra élnek az AB régi határozatai

Fenntartja magának a jogot az Alkotmánybíróság (AB) arra, hogy az alaptörvény hatálybalépése előtt kihirdetett – és a negyedik alkotmánymódosítással gyakorlatilag megsemmisített – korábbi döntéseire ezután is hivatkozzék – derül ki a grémium tegnap nyilvánosságra hozott döntéséből.

A bíróságok szervezetét és a bírák jogállását szabályozó törvények egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatáról szóló határozatában ugyanis ezt elvi éllel szögezte le a testület. (Figyelemre méltó, hogy a határozathozatalt elindító beadványban ez a kérdés fel sem merült.) A bírák tehát ismét szembementek a kétharmaddal, hiszen az alaptörvény egyértelműen kimondja, hogy az AB 2011 előtti határozatai hatályukat vesztik.

A kormány azért fordult az AB-hez, mert a Velencei Bizottság (VB) többszöri módosítás után is számos ponton aggályosnak talált a bíróságokkal kapcsolatos két sarkalatos magyar törvényt. Valószínű, hogy a kabinet el akarta kerülni a további vitákat, és inkább az alkotmánybírákra bízta, hogy döntsék el: igaza van-e az Európai Tanács alkotmányjogi kérdésekben illetékes tanácsadó testületének. Az AB határozata szerint néhány esetben megalapozott volt a kritika, többnyire viszont nem.

A Velencei Bizottság egyebek mellett kifogásolta, hogy az elvi jelentőségű határozatokat a bíró köteles bemutatni az elnöknek, hiányolta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének határozataival kapcsolatos indokolási kötelezettséget, s vitatta e magas rangú tisztviselő helyettesítéséről, valamint az Országos Bírósági Hivatal elnöki posztjának betöltéséről szóló szabályokat, továbbá azt, hogy a tanács nem bíró tagjai nem rendelkeznek szavazati joggal. A bizottság szerint nem helyénvaló, hogy az OBH elnöke érvénytelenné nyilváníthat bírói pályázatokat, a döntéseit csak a „szükséghez képest” kell indokolnia, míg a kinevezések kapcsán csak korlátozottan van lehetőség jogorvoslatra, s a bírókat hozzájárulásuk nélkül hosszabb időre más bíróságra rendelhetik ki. A VB szerint a Kúria elnökének kinevezési feltételeit pedig csak azért változtatták meg, hogy a korábbi főbírót meneszthessék. A testület emellett felvetette, hogy a törvényekben indokolatlanul szerepeltetnek sarkalatosként egyes szabályokat.

Azokat a sarkalatosnak minősített rendelkezéseket, amelyek csak átmeneti, a jogutódlással kapcsolatos kérdésekről, illetve az uniós jognak való megfelelésről szólnak, az AB tegnap meg is semmisítette, ám ezek továbbra is a törvények részét képezik, hatályban maradnak, a döntés így csak azt jelenti, hogy a módosításukhoz nincs szükség kétharmados többségre. Vagyis: e tekintetben gyakorlatilag formai kérdésről döntöttek, mert a jogszabályok tartalmát a határozat nem befolyásolja.

Az AB ugyanakkor kimondta: mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet okoz, hogy az OBH és a Kúria elnöke akkor is érvénytelennek nyilváníthat pályázatokat, ha vannak a bírói testületek által megfelelőnek talált jelöltek. Ennek részletes feltételeit a jogszabály nem határozza meg, ami jogbizonytalansághoz vezet. A testület hasonlóképpen megsemmisítette azt a rendelkezést is, amely szerint az OBH vezetőjének a döntéseit a „szükséghez képest” kell indokolni. Az AB szerint azon személyzeti intézkedések esetén, amelyekkel szemben jogorvoslatnak van helye, kötelező az okszerű indokolás. Az összes többi kérdésben a beadványt elutasították.

A testület – mielőtt az érdemi indokolásra került volna sor – szükségesnek tartotta kifejteni, hogy döntését az alaptörvényre alapozza, de „az újabb ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket” is. Ezt esetenként fogják vizsgálni, és ha az új és a korábbi alkotmány adott szakaszai tartalmukat illetően megegyeznek, vagy „az alaptörvény egészét illető kontextuális egyezőség” mutatkozik, a korábbi „megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya”. Ilyen esetben a formálisan hatályukat vesztett korábbi határozatokra változatlanul hivatkozni fognak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.