Ismét elfogadta az Országgyűlés a Sólyom László köztársasági elnök által korábban visszaküldött polgári törvénykönyvet (Ptk.). A képviselők 192 igen, 163 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett hagyták jóvá az új polgárjogi kódexet. Sólyom László a jogszabályt október 13-án küldte vissza megfontolásra a parlamentnek.

A szocialista és a szabad demokrata képviselők a múlt héten szavazták meg azokat a módosító indítványokat, amelyek az államfő álláspontjával összhangban több ponton is változtattak az eredeti javaslaton. Így például az alapítványokkal, a joggal való visszaéléssel, a belátási képesség hiányával, a testvérnek testvér vér szerinti leszármazottjával kötött házasságával, a társasházi tulajdonnal, az ingatlan-nyilvántartással és a haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatos szabályokon, de az elévüléssel és a foglalóval kapcsolatos egyes részletszabályok tekintetében nem osztották a köztársasági elnök álláspontját.

Sólyom László kérésére változott a szerkesztése annak, hogy a belátási képesség hiánya miatti általános semmisségi szabály a korábbi paragrafusból átkerül az általános szabályok közé, de változatlan tartalommal. Leegyszerűsödött és pontosabb lett a szövegezése annak, hogy a joggal való visszaélés pótlása csak a személy vagyoni viszonyaival összefüggő nyilatkozat megtagadása esetén állhat fenn.

Egy megszűnő alapítvány vagyonáról szóló rendelkezéseknél pontosabb lett, hogy az alapító a megszűnés időpontjáig rendelkezhet a vagyonról; ezt a nyilvántartó bíróság teszi meg, ha az alapító ezzel a jogával nem élt. Megfogadva az államfő felhívását rögzítették: ha alapítványt végintézkedéssel hoznak létre, akkor ezt az alapítványt nem lehet örökösnek, csak hagyományosnak tekinteni, nehogy az induláskor vagyonhiány miatt következzen be a működésképtelenség.

Részben megfogadva a köztársasági elnök jelzését a személyhez fűződő jogok védelménél, az emberi méltósághoz való jogot beemelték a  Ptk.-ba, de a becsület kategóriáját nem, mert az már szerepelt követelményként.

A sokat vitatott ügyek közül a testvérnek testvére vérszerinti leszármazójával kötött házasságnál - megfogadva az államfő tanácsát - olyan konstrukciót dolgoztak ki, amely visszaemeli a jegyző jóváhagyási jogát. A jegyző ez alapján akkor adja meg a hozzájárulást e házassághoz, ha születik egy olyan előzetes szakértői vélemény, amely szerint a házasságkötés a születendő gyermekek egészségét nem veszélyezteti. Ha ilyen pároknak már van gyermekük és utána szeretnének összeházasodni, akkor a jövőben meg kell adni a jegyzőnek a hozzájárulást, de a szakértői vélemény tartalmáról tájékoztatnia kell a feleket, amelyet ők a további gyermekvállalásnál figyelembe vehetnek.

Az államfő felvetésére az MSZP pontosítja az ingatlannál fennálló közös tulajdon megszüntetésének szabályait a társasház tulajdonná alakításánál. Megfogadva Sólyom László kifogásait, a szocialisták az új Ptk.-ba beemelték: a haszonélvezeti jog megváltásánál a haszonélvező számára garanciát építettek be azzal, hogy a korábbi életviteléhez igazodó lakhatási jogát figyelembe kell venni.

A változások között szerepel, hogy a gyámhatóság, amíg a szülő életben van, engedélyezheti, hogy az élettársi kapcsolatban élő személy vérszerinti kiskorú gyermekének, a gyermeket vele tartósan együtt nevelő élettársa örökbe fogadhatja, ha ahhoz az örökbefogadó élettársa hozzájárul, és a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesülnek, valamint az örökbefogadás a gyermek érdekében áll.

Ismét nem került be a törvénybe az a lehetőség, hogy a bejegyzett élettársak egymás vérszerinti gyermekét, vagy más arra rászoruló gyermeket örökbe fogadhassanak.