Újra fizetni kell a reklámadót
Magyarországon már nincs akadálya a reklámadó beszedésének – közölték lapunkkal európai bizottsági források. Bár a bizottság még vizsgálja, hogy a 2014 júniusában bevezetett reklámadó megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak, de a progresszív adókulcs május végi eltörlésével érvényét vesztette az uniós versenyhatóság úgynevezett felfüggesztő rendelkezése, amely még márciusban hatályon kívül helyezte az egész törvény végrehajtását.
Ha akad hirdetés az újságban, a kiadónak fizetnie kell utána M. Schmidt János / Népszabadság/archív |
Brüsszeli tudósítónk információi szerint a bizottság hamarosan lezárja a még folyamatban lévő vizsgálatát is, miután a parlament által módosított jogszabály jórészt megfelel Brüsszel elvárásainak. Az új típusú reklámadó súlyos teher a magyar médiavállalkozások többségének.A hirdetési árbevételen alapuló progresszív – 1, 10, 20, 30, 50 százalékos – adókulcsokat egységes, 5,3 százalékos váltotta fel, miután az előző szabályozás által leginkább sújtott RTL Klub panaszt tett az Európai Bizottságnál.
Tény, hogy a kormány az RTL Klubra szabta a korábbi reklámadót, mert miközben a vezető kereskedelmi tévé részesedése a magyar hirdetési piacon 13,5 százalék, addig a cég fizette volna a reklámadó több mint 50 százalékát, ötmilliárd forintot. Az új reklámadó viszont csak az RTL Klubnak és a TV2-nek kedvez. Az előbbinek ötmilliárd helyett 1,2 milliárdot, utóbbinak pedig 1,5 milliárd helyett 800 milliót kell fizetnie.
A kormány idén hat-nyolc-, jövőre 11 milliárd forintos bevételt vár a reklámadóból, s az összes médiavállalkozásnak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Több tízmillió helyett 150-200 millió forintot vagy még többet kell fizetnie a CEMP-csoportnak (Index, InfoRádió), a Mediaworksnek (lapunk és a többi közt a Világgazdaság, a Nemzeti Sport, valamint nyolc megyei napilap tulajdonosának), a Metropol kiadójának, az Origo és a Centrál Média tulajdonosainak. Simicska Lajos a média- és reklámcégei után a korábbi 600 millió helyett 1,5 milliárd forintot fizethet be az államkasszába.
A kisebb médiacégeket az is érzékenyen érinti, hogy a kormány 500 millió forintról 100 millióra mérsékelte az adómentes sáv felső határát. Emiatt egyes cégek adóterhelése tízszeresére is nőhet, ami miatt többen kénytelenek lesznek lehúzni a rolót. A nagy áruházláncok is minimum kétmilliárd forintot fognak fizetni az ingyenes reklámújságjaik után. A nullás sávval viszont adminisztrációs tehertől szabadíthatják meg a média-, sport- és kulturális szektornak azokat a szereplőit, amelyek alig néhány tíz- vagy százezres reklámbevételre tesznek szert.