Erre hivatkozással Ravasz László kérheti az ismételt kinevezését – közölte érdeklődésünkre az Országos Bírósági Hivatal. Ezt a Szegedi Törvényszék elnökén keresztül kezdeményezheti, ugyanakkor igazolnia kell, hogy megfelel a bíróvá válás feltételeinek. Amennyiben igen, a bírósági hivatal vezetője a köztársasági elnöknek tesz előterjesztést, és utána Ravasz László folytathatja az ítélkezőmunkát.

A volt bíró még 2011-ben több írásával, illetve nyilatkozatával is felhívta magára a figyelmet. Egy, a Magyar Hírlapban megjelent cikkében azt állította, hogy „hűbéri rendszer alakult ki a bíróságokon, és nem a legalkalmasabbak kerülnek a felsőbb pozíciókba”. Azt is hangoztatta, hogy a bírósági rendszer válságban van, s veszélyben a jogállami működés. Szerinte egyes ítéletek meghozatalakor politikai szempontok érvényesültek, mert a „kádárista bírók” és a hozzájuk idomult kollégáik hajlamosak hatalmi érdeket szolgálni.

Mindezek miatt az Országos Bírói Etikai Tanács 2011 májusában állásfoglalást bocsátott ki, amelyben megállapította: e magatartás etikátlan. Ennek a bíróra nézve nem volt semmilyen jogkövetkezménye, ám a Csongrád Megyei Bíróság (ma Szegedi Törvényszék) elnöke fegyelmi eljárást is kezdeményezett Ravasz ellen, mert nyilatkozatait politikai tevékenységnek minősítette, s úgy látta, hogy a kifogásolt kijelentések alkalmasak voltak a bíróság tekintélyének csorbítására.

A Fővárosi Ítélőtábla mellett működő elsőfokú szolgálati bíróság megállapította, hogy a bíró megszegte szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit, és magatartásával megsértette a bírói hivatás tekintélyét. Emiatt a legsúlyosabb fegyelmi büntetést szabták ki, tehát Ravaszt gyakorlatilag állásvesztésre ítélték, és a verdiktet a Kúria szolgálati bírósága másodfokon helybenhagyta.

Ravasz azonnal jelezte, hogy az ellene folytatott eljárásban elkövetett jogsértések miatt az AB-hez fordul, és az alkotmányjogi panasznak részben helyt adtak. A határozat indoklásából kiderül, hogy a szolgálati bíróságnak az ügyben eljáró tanácsát alaptörvény-ellenesen jelölték ki, s annak tagjai a fegyelmi vizsgálat elrendeléséről szabálytalanul, telefonon keresztül döntöttek. Ráadásul a szolgálati bíróságnak akkor nem volt elfogadott és kihirdetett ügyrendje sem.

Az alkotmánybírák mindezek alapján megállapították: „a szolgálati bíróság eljárása sem egyes elemeit tekintve, sem egészében nem felelt meg a pártatlan és tisztességes eljáráshoz való jog követelményének”, s az ítéletet megsemmisítették. Így Ravasz László elkerüli a büntetést, mert a szolgálati bíróság nem járhat el vele szemben, hiszen ma civil ember. Ha ismét kineveznék, akkor pedig a hároméves elévülési idő miatt nem állapíthatnák meg a fegyelmi felelősségét. Az AB egyébként a határozatában hangsúlyozta: a testület nem foglalkozott azzal, hogy Ravasz elkövetett-e bármit, s úgy tűnik, ez soha nem is fog kiderülni.