A tanácselnökök a bíróságok szakmai tevékenységében meghatározó szerepet töltenek be, és kifejezetten az ítélkezési tevékenységért, annak törvényességéért, megalapozottságáért és pártatlanságáért felelnek. Lapunk információi szerint a kormány olyan törvényjavaslatot készített elő, amely szerint a tanácselnökök határozatlan idejű megbízatása határozottra, hat évre változna, a posztot pedig pályázat útján lehetne elnyerni.

A javaslat koncepcióját véleményezésre megküldték a bíróságoknak is. Ha a tanácselnökök elmozdíthatóvá válnak, félő, hogy munkájuk során a jogi megfontolások mellett más szempontok is érvényesülhetnek. Ha hatévente pályázniuk kell, egy-egy kényes ügyben esetleg mérlegelni fogják, hogy a későbbi pályafutásuk szempontjából mi lehet a hatalom számára kívánatos verdikt.

A ma hatályos szabályok szerint csak az igazgatási vezetők – például a bírósági elnökök, kollégiumvezetők és csoportvezetők – kinevezése szól határozott időre, de nekik az igazságszolgáltatásban más a funkciójuk. Feladatuk a szervezet működőképességének, illetve a bíróságokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések – egyebek mellett a határidők, eljárási szabályok – érvényesülésének a biztosítása.

Az előző Orbán-kormány hivatalba lépése után azonnal átalakították a bíróságok igazgatási rendszerét, és a többségében bírák által választott tagokból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyett felállították az Országos Bírósági Hivatalt, amelynek élére Handó Tündét, a miniszterelnök személyes ismerősét állították. Ő eredetileg széles befolyással rendelkezett volna, nemzetközi nyomásra azonban hatásköreit korlátozták, de a vezetők kinevezésének jogát illetően gyakorlatilag övé a döntés joga.

Nem sokkal később nyugdíjazták a 62 évnél idősebb bírákat, így a korábbi vezetők nagy részétől – köztük ítélőtáblai, törvényszéki és helyi bírósági elnököktől – sikerült megszabadulni. Bár az Európai Unió Bíróságának döntése után a kormány kénytelen volt visszakozni, és a kényszernyugdíjazott bírákat visszavették, korábbi posztját azonban – a tanácselnökök kivételével – senki nem kapta vissza.

Úgy tűnik, most rajtuk a sor. A tervezett lépésnek a törvényszékeken, az ítélőtáblákon és a Kúrián dolgozó bírákra nézve lehet következménye – a járásbíróságokon ilyen beosztás nincs –, s a nagyobb, politikai felhangoktól sem mentes ügyek ezeken a szinteken dőlnek el. A javaslat szerint a körülbelül hatszáz tanácselnök megbízatása – csaknem a bírói kar harmadáról van szó – a törvénymódosítás hatálybalépése után hat évvel szűnne meg, és utána e tisztséget is pályázati úton töltenék be.

A kinevezésben pedig meghatározó szerepük lesz azoknak a bírósági vezetőknek, akik nagyrészt 2010 után kerültek posztjukra. Ezzel forrásaink szerint a félelem légkörét teremtenék meg, hiszen egy-egy, a hatalom számára nem tetsző ítéletnek legkésőbb a megbízatás lejárta után kellemetlen következményei lehetnek.

Az ítélkezésért felelős – két, esetleg több bíró munkáját irányító – tanácselnökök ugyanis könnyen ismét beosztottá válhatnak, és ezzel elveszítik az illetményalapjuk 25–45 százalékának megfelelő vezetői pótlékot is. Őket az előző rendszerben is határozatlan időre nevezték ki, a második világháború előtt pedig egy kúriai tanácselnök élete végéig a posztján maradt.