A Parlament kedden elfogadta a 2012. évi költségvetés sarokszámait, és ezzel rögzítette a jövő évi büdzsé kereteit. A Policy Agenda heti elemzésében megvizsgálta azokat a módosításokat, amelyeket elfogadott az Országgyűlés. Az intézet szerint az látszik, hogy nem használták ki a kormány és a kormánypárti frakciók azt a lehetőséget, hogy növeljék a költségvetés hitelességét, sőt inkább több ponton is nehéz helyzetbe hozták a nemzetgazdasági tárcát.

Az utolsó pillanatban 373 milliárd forinttal növelte a bevételi főösszeget az Országgyűlés, ugyanakkor 372 milliárd forinttal emelte a kiadási oldalt. Annak ellenére, hogy a jövő évi gazdasági növekedés mértékét a kormány a tervezetthez képest jelentősen csökkentette, a parlamenti szavazáson a költségvetési hiányon lényegében nem változtattak.

A költségvetési hiányt a GDP mértékéhez viszonyítják, azaz, ha a vártnál kisebb mértékben nő az ország GDP-je, vagy stagnál, akkor a hiány mértéke nő. Amennyiben a kormány már most deklarálja, hogy a költségvetés benyújtásához képest kisebb lesz a gazdasági növekedés, akkor ehhez képest kellett volna megállapítani a hiány összegét is. Jelenleg ugyanis 2012-re 29 ezer milliárd forint feletti GDP mértékkel számolnak, ez azonban számításaink szerint nem éri el majd a 27,3 ezer milliárd forintot sem. Amennyiben következetes lett volna a kormány, akkor már most 44 milliárd forinttal csökkenteni kellett volna a hiány mértékét. Ezen felül, csökkenő GDP növekedés esetén azt is tervezni kellett volna, hogy kisebbek lesznek a befolyó adóbevételek. Azaz kisebb bevételi oldalt, és ezzel arányosan kisebb kiadási oldalt kellett volna jóváhagynia a Parlamentnek.

A Policy Agenda megvizsgálta az elfogadott módosító indítványokat, amelyből az látszik, hogy előszeretettel nyúltak bele olyan kiadási tételekbe a kormánypárti politikusok, amelyek miatt a költségvetés tervezésének a hiteltelensége merül fel. Ilyen például az a módosítás, amely annak érdekében, hogy bevezessék a fegyveres testületeknél egy kiegészítő juttatást 9 milliárd forintot vett el a szolgálati ellátásokból (ezt a szolgálati nyugdíjat kapókhoz kerül jövőre), ez pedig majd 10%-os csökkenést jelent. Amennyiben ekkora tartalékkal tervezte meg ezt a kiadást a nemzetgazdasági tárca, akkor ez nehezen teszi védhetővé a többi költségvetési sort is. Valószínűbb inkább, hogy valahogyan találni kellett ekkora forrást, és olyan sorról vettek le pénzt, amelyet maximum az év során visszapótolnak.

De ugyanígy nem erősíti a költségvetés hitelességét, hogy 10 milliárd forinttal csökkentették az álláskeresési ellátásokra fizetendő összeget. Ugyanakkor egy ilyen mértékű csökkenés mögött az intézet álláspontja szerint nincsenek már elfogadott törvényi változtatások. Egy olyan gazdasági helyzetben, amikor elemzői konszenzus szerint is inkább a munkanélküliség stagnálására kell számítani, nem érthető, hogy az eredetileg benyújtott javaslathoz képest 15 százalékkal hogyan tudták lefaragni ezt a kiadási sort. Inkább megint az lehet a helyzet, hogy forrást kellett találni más célokhoz.

Előszeretettel változtattak a kormánypártok az adóbevételeken is annak érdekében, hogy akár pár tíz millió forintos egyéb kiadási tételekhez találjanak forrást. Ezek a módosítások egyesével nem képviselnek jelentős mértéket, de megint csak azt kérdőjelezik meg, hogy mennyire volt hitelesen kiszámolva az eredeti költségvetési törvényjavaslat.

Várakozások szerint a kormány az IMF-vel és az EU-val folytatandó pénzügyi tárgyalások során kénytelen lesz olyan lépéseket felvállalni, amelyek növelik a jövő évi költségvetés betarthatóságát. Mindezeket meg kellett volna azzal alapozni, hogy a már módosított gazdasági növekedési adatokhoz igazítják a költségvetés főszámait. Miután ez elmaradt, nagyon valószínű, hogy ismét a költségvetési zárolás eszközével lesz kénytelen már év elején élni a kormány. Természetesen van egy olyan eszköze, hogy a tervezett költségvetési tartalékokat azonnal zárolják, de ebben az esetben nem lesz mozgástér az évközben jelentkező kiadások fedezésére. Így valószínűbb, hogy ismét a minisztériumoknál kell vágni a kiadásokon, és zárolni a már megszavazott forrásokból – állapítja meg az intézet.