Lázárék újabb szégyenlistája
A városban 5159 olyan vállalkozás vagy magánszemély van, aki nem fizette be az adót, de nem kért részletfizetést, illetve fizetési haladékot - mondta sajtótájékoztatóján Korsós Ágnes, a város címzetes főjegyzője. Hozzátette: az önkormányzat kintlévősége eléri a 150 millió forintot.
Korsós Ágnes kifejtette, élt minden jogszabályi lehetőséggel, egyetlen hódmezővásárhelyi polgár fizetési haladékra vagy részletfizetésre vonatkozó kérelmét sem utasította el. Az elmúlt évekhez hasonlóan azonban az adózók mintegy 15 százaléka nem vagy csak későn tesz eleget fizetési kötelezettségének.
Az önkormányzat vizsgálata szerint nagyjából ugyanarról a körről van szó évek óta, amely vélhetően nem pénzügyi problémák miatt nem teljesített, mivel sem fizetési haladékot sem részletfizetést nem igényelt.
A főjegyző, a város elsőfokú adóhatóságának vezetőjeként döntött arról, hogy az önkormányzat hivatalos honlapján nyilvánosságra hozzák azon cégek és magánszemélyek listáját, akik a jogkövető polgárokkal szemben nem tettek eleget a helyi adók megfizetésére vonatkozó kötelezettségüknek.
Hódmezővásárhelyen 34.156 adózót tartanak nyilván, 85 százalékuk a törvényben meghatározott határidőig, szeptember 15-ig befizette a helyi adót. A nem fizetőknek péntekig adtak haladékot. Azoknak a nevét, akik addig sem rendezik tartozásukat, hétfő reggel nyilvánosságra hozzák - tudatta a főjegyző.
Korsós Ágnes közölte, a Nemzeti Adó és Vámhivatal honlapján jelenleg is elérhető a bejelentési kötelezettségeiket elmulasztó, adóhiánnyal, adótartozással rendelkező cégek és magánszemélyek listája, és a bankok is vezetnek nyilvános listákat a fizetési kötelezettségeiket elmulasztókról. Ezt a gyakorlatot veszi át a hódmezővásárhelyi önkormányzat.
Nem példa nélküli Hódmezővásárhely szégyenlista közzététele. Mint arról már írtunk, az önkormányzat tavaly nyáron a város honlapján közzétett egy több mint háromszáz névből álló listát azokról, akik magukat rászorulónak mondva segélyt igényeltek, de nem vették át, vagy a felajánlott közcélú munkát visszautasították, esetleg nem megfelelő állapotban, például ittasan jelentek meg a közmunkán. Kikerült azok neve is, akik ingyenétkeztetést vagy gyógyszerutalványt kértek, de végül nem éltek vele.
Az adatvédelmi biztos jogszerűtlennek nevezte az akkori szégyenlistát.