Újabb magyar háborús bűnöst gyanít a Wiesenthal Központ
Az ügyészség eddig nem hallgatott ki senkit gyanúsítottként az ügyben, de törvényből fakadó kötelezettsége, hogy a hozzá beérkező feljelentéseket érdemben elbírálja. Amennyiben azok tartalma alapján valamely bűncselekmény gyanúja állapítható meg, dönteni kell a nyomozás elrendeléséről – közölte Skoda Gabriella.
A Simon Wiesenthal Központ izraeli lapok által csütörtökön ismertetett éves jelentéséből kiderült: újabb három személyt vettek fel a legkeresettebb tíz náci háborús bűnös listájára, köztük egy magyart is, a 95 éves Csatáry Lászlót. Efraim Zuroff, a központ jeruzsálemi igazgatója Csatáryt a körözöttek listájának élére helyezte. Tudomása szerint a férfi idén Magyarországon bukkant fel, és Budapesten él. Reményét fejezte ki, hogy a magyar hatóságok haladéktalanul bíróság elé állítják. A közelmúltban egyébként arról kapott levelet a magyar ügyészségtől, hogy megnyitották az ügyben a vizsgálatot.
A The Jerusalem Post és a Haarec című izraeli lapok azt írták, hogy a három ember közül kettő Kanadában, Csatáry László pedig Magyarországon él. Ő is Kanadába emigrált a háború után, de 1995-ben fény derült háborús szerepére, és megfosztották kanadai állampolgárságától. Ezután elhagyta az országot.
A központ szerint Csatáry 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó ember Auschwitzba deportálásában. Vladimir Katriuk egy ukrán katonai alakulat élén állt, amely tömeggyilkosságokat követett el Fehéroroszországban a második világháború alatt. Az ukrajnai születésű, német nemzetiségű Helmut Oberlander egy mozgó megsemmisítő csoport (Einsatzgruppe) tagjaként Dél-Ukrajnában gyilkolt meg nagy számban zsidó embereket.
A közelmúltban egy másik, a Simon Wiesenthal Központ által ugyancsak háborús bűnösnek tartott magyar férfi, az időközben elhunyt Képíró Sándor egykori csendőr százados pere váltott ki nagy nemzetközi visszhangot. Több helyen is utaltak rá: Képíró a magyar szélsőjobb támogatását élvezi. A 97 évet élt férfi neve ugyancsak szerepelt a tíz legkeresettebb náci háborús bűnös listáján. A volt csendőr elleni eljárás 2008-ban a Wiesenthal-központ igazgatója és a háborús bűnök kivizsgálásáért felelős szerb ügyész közös kezdeményezésére indult. A nyomozás során azt kellett tisztázni, hogy Képírónak milyen szerepe volt az 1942. január 21-e és 23-a között Újvidéken tartott razziák során elkövetett törvénytelen kivégzésekben. Az ügyész vádat emelt, de a Fővárosi Bíróság tavaly nyáron bizonyítottság hiányában felmentő ítéletet hozott.
A bíró a döntést azzal indokolta, hogy az akkor történtek ma már alig rekonstruálhatók, így Képíró vétkessége sem bizonyítható. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a gyilkosságokat valóban a volt csendőr alárendeltjei követték el, akiknek a többségét az egykori százados valószínűleg nem ismerte alaposan. Emiatt is igen nehéz megállapítani, hogy Képíró valóban szóba jöhet-e felbujtóként. De még az sem bizonyos, hogy a vérengzést egyáltalán a csendőrök hajtották végre – érvelt a bíró –, mert akkor határvadászok is razziáztak, akik ugyancsak kakastollat viseltek. Ugyanakkor a vádlott javára írta, hogy megakadályozta egy szálloda tulajdonosának kivégzését.
