Az MTI-hez szerdán eljuttatott ügyészségi közlemény szerint az ügyletsorozatban eljárt egyik értékbecslőt magánokirat-hamisítás vétsége miatt vonták eljárás alá, miután január 20-án a cégénél tartott házkutatást követően előállították és gyanúsítottként hallgatták ki. Az értékbecslő a gyanúsításközlés ellen panaszt jelentett be, rövid vallomásában pedig tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.

Szerdán házkutatást tartottak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egyik, az ügyletben szintén eljárt vezetőjénél, akit előállítottak, majd gyanúsítottként hallgatták ki. Ellene bűnsegédként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja merült fel. A gyanúsításközlés ellen a második gyanúsított is panaszt jelentett be, tagadva a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, majd - élve a hallgatás jogával - megtagadta a vallomástételt.

A házkutatások során - amelyek ellen a házkutatást szenvedők nem jelentettek be panaszt - számos az üggyel összefüggő okirati bizonyítékot foglalt le a főügyészség - olvasható a közleményben.

A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008 júliusában történt cseréjével összefüggésben, amelynek során a gyanú szerint egy, a magyar állam és egy magánszemély tulajdonában lévő földterület cseréje következtében 1,3 milliárd forintos kár érheti az államot.

A főügyészség az üggyel összefüggésben 2010. augusztus 31-én gyanúsítottként hallgatta ki Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, valamint Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját. Tátrai Miklóst különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete elkövetésével, míg Császy Zsoltot az ugyanezen cselekményhez nyújtott bűnsegédlettel gyanúsítja a főügyészség.

A megalapozott gyanú lényege szerint a magyar állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő Sukoró külterületi ingatlanegyüttes, illetve az említett személy tulajdonát képező Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték.

A főügyészség szerint a felek a szerződésben az állami tulajdonú ingatlanok összértékét valótlanul 1 milliárd 84 millió forintban, a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanok összértékét pedig ugyancsak valótlanul 787 millió forintban határozták meg. A szerződés arról is rendelkezett, hogy az ügyletben érintett magánszemélynek 297 millió forint értékkülönbözetet kell megfizetnie.

Az eljárás jelen adatai szerint Tátrai Miklós és Császy Zsolt kötelességszegő magatartása folytán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő olyan szerződést hagyott jóvá, melynek teljesedése esetén az államot mintegy 1 milliárd 328 millió forint vagyonvesztés éri. A csereszerződés alapján a tulajdonos-változásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére még nem került sor. A gyanúsítottak tagadták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését.

A főügyészség 2010. szeptember 16-án ugyancsak gyanúsítottként hallgatta ki az ügyletben érintett külföldi befektető (Joav Blum izraeli üzletember) jogi képviselőjét, akivel kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúját közölte.

A külföldi befektetőt képviselő jogász - a megalapozott gyanú szerint - abban működött közre, hogy a pilisi és albertirsai földvásárlásokat ajándékozási szerződésként leplezze, ily módon elérve, hogy ne érvényesülhessenek az elővásárlási jogot biztosító és annak sorrendjét meghatározó jogszabályi előírások. A gyanúsított szintén tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2010. december 21-én gyanúsítottként hallgatta ki Markó Andreát, a Pénzügyminisztérum volt szakállamtitkárát, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagját, akit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete elkövetésével gyanúsítja.

A több oldalon közölt megalapozott gyanú lényege szerint a volt szakállamtitkár a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaként a cselekvőségével, illetve a mulasztásával hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő olyan szerződést hagyott jóvá, melynek teljesedése esetén az államot mintegy 1 milliárd 328 millió forint vagyonvesztés éri. A volt szakállamtitkár tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.

Jelenleg valamennyi gyanúsított, összesen immár hat, szabadlábon védekezik - közölte a főügyészség.