Jelenleg ötvenkilenc költségvetési intézményt tart fenn az akadémia, némelyik akkora, mint egy egyetemi tanszék, de több száz kutatót foglalkoztató bázisra is van példa. Az MTA elnöke a költségvetési intézmények számát jelentősen csökkenteni akarja. Egymilliárd forint várható a racionalizáltabb működésből, a párhuzamosságok megszüntetéséből – az átszervezés kutatói autonómiát nem sért. Kérdésünkre, hogy mennyivel csökken az adminisztráció, nem válaszolt, mert ez a tudományos osztályokkal, intézetvezetőkkel folytatott megbeszélés során derül ki.

Pálinkás szerint a kutatás-fejlesztés alulfinanszírozott, de ami a területre megy, az sem hasznosul hatékonyan. Ahol középszintű kutatást folytatnak – miközben a kiválóság a mérce – ott sürgősen lépni kell. Az alapkutatások támogatására szerinte kétmilliárddal kellene több, míg ahhoz, hogy a kutatóhálózat megfeleljen a nemzetközi követelményeknek, a működési támogatást 5,1 milliárddal kellene emelni. Célja, hogy Magyarországon több kutató dolgozzon, illetve a fiatal tehetségek térjenek haza. Tarthatatlan, hogy a hazai kutatóintézetekben elvétve találni külföldi szakembert - el kell érni, hogy néhány kutatóhelyre külföldről is pályázzanak.

Az akadémiai közgyűléseken korábban pezsgő vita folyt az előterjesztésekről, most mindössze Solymosi Frigyes akadémikus szólalt fel, aki azt kérte, hogy az elvárások és az anyagi elismerés kerüljön összhangba. Azon sem akadt fenn senki, hogy a Magyar Tudományos Akadémia azonos szintre került az új Alkotmányban a Makovecz Imre által alapított Magyar Művészeti Akadémiával, miközben az új alkotmányban - amely koncepciójának kidolgozásában az MTA elnöke is részt vett - az MTA társintézményeként 1992 óta működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiáról szó sem esik.

Pálinkás József lapunknak azt mondta: az Alkotmányt nem az MTA elnöke írja és szavazza meg. Arra ne kérje senki, hogy megmondja, melyik paragrafusról mi a véleménye. Ő elmondta a javaslatait a miniszterelnöknek. Egy művészeti akadémia ötlete már 1990-ben felmerült, de a művészek akkor sem tudtak egymással megegyezni. Az MTA ellenben minden érintettel közös nevezőre jutott abban, hogy egységes marad, nem válik szét ízlések, tudományterületek, politikai szimpátiák alapján. Pálinkás szerint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) megmarad az MTA keretein belül, státusa nem változik, marad a társult intézményi szerepkör. Amikor törvényt hoznak a Magyar Művészeti Akadémiáról, egyértelműen kiderül a szervezet státusza, jogosítványa.

Kérdésünkre, hogy nem érzi-e, hogy túlzottan a lojális a kormányzattal, az MTA elnöke azt mondta: „soha nem titkoltam, hogy a jelenlegi kormány tagjaival hosszú ideje jó, mondhatni baráti viszonyt ápolok. Ez természetesen soha nem akadályoz meg abban, hogy ha valami nem tetszik, akkor azt elmondjam. Ugyanakkor a közvélemény ne várja el tőlem, hogy időnként politikai véleményt nyilvánítsak a kormány munkájáról. Ha olyan helyzet állna elő, hogy a magyar tudomány érdeke ellentétes a kormányzati érdekkel, akkor a tudomány érdekében a nyilvánosság elé állok.”

Pálinkás József bejelentette, december elejére rendkívüli közgyűlést hív össze, hogy a tervezett változásokhoz az alapszabályt módosítsák.