Külügyi mutyit talált a Fidesz a Duna TV-nél

Külügyminisztérium média televízió

A Fidesz szerint felveti a befolyással üzérkedés gyanúját, hogy a volt kabinetfőnök férje és fia készíthette el az EU-t népszerűsítő sorozatot.

A Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány Fidesz által delegált kurátora szerint Horváthné Fekszi Márta a Külügyminisztérium kabinetfőnökeként közbenjárt azért, hogy a tárca szerződést kössön egy az Európai Uniót népszerűsítő műsorsorozat elkészítésére; a produkciót a politikus férjének és fiának vállalkozása gyártotta le, így felvetődik Horváthnéval szemben a befolyással üzérkedés gyanúja.

Az ügy részleteiről Szabó László csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a Külügyminisztérium és az Európai Unió magyarországi képviselete 2009 júniusában 84 millió forint értékben szerződést kötött a Duna Televízióval a Mi vagyunk az unió című heti műsorsorozat elkészítésére. A szerződést 2009 novemberében meghosszabbították a következő évre, bruttó 153 millió forintért. Ugyanazon a napon a Duna TV 104 millió forintért megrendelte a produkciót a műsort addig is gyártó Horváth Televízió Bt.-től - közölte Szabó László. Hozzátette, hogy a cég két tulajdonosa Horváth Miklós Arzen és Horváth Miklós, a Gyurcsány-kormány külügyi államtitkárának, Horváthné Fekszi Mártának a férje és a fia. A szerződések megkötésekor Horváthné Fekszi Márta a külügyi tárca kabinetfőnöke volt.

Jóváhagyva

Szabó László a rendelkezésére álló dokumentumok alapján azt állította: Horváthné Fekszi Márta közbenjárt a szerződések megkötéséért, így fölvethető vele szemben a befolyással üzérkedés gyanúja. Sőt, mint mondta, van olyan külügyminisztériumi feljegyzés, amelyben ő maga hagyta jóvá a szerződéseket.
Mindezt Szabó László "disznóságnak" nevezte, megjegyezve, hogy a szerződések megkötése a jó erkölcsbe ütközik, valamint azt, hogy a Duna Televízió vezetőinek felelőssége is felmerül a közpénzek hanyag kezelése miatt.

A kurátor elmondta: tisztázatlan, hogy a Duna TV mit kezdett az egyazon napon megkötött két szerződés értékének mintegy ötvenmillió forintos különbözetével. Mivel a stáblista szerint a Mi vagyunk az unió című produkció elkészítésében a Duna TV számos munkatársa közreműködött, "két dolog történhetett, az egyik, hogy az ötvenmillió forintból a Duna TV kifizette a munkatársait, azaz valójában velük gyártatta le a műsorsorozatot", a másik, hogy a Horváth Televízió Bt. fizetett nekik - folytatta. Szabó László kifejtette: az előbbi esetben az a kérdés, hogy a bt. mire kapott 104 millió forint közpénzt, az utóbbiban, hogy a Duna TV mire használta fel a nála maradó ötvenmilliót.

Fényezés

Utóbb kérdésre megerősítette, hogy gyanúja szerint a Horváth Televízió Bt. a kifizetett 104 millió forint jelentős részéért nem végzett érdemi munkát. Szabó László arra is kitért, hogy a műsorsorozatban több alkalommal sugároztak interjút - az akkor már Magyarország New York-i ENSZ-misszióját vezető - Horváthné Fekszi Mártával, és beszámoltak külföldi kitüntetéséről is.

Machétével vagdalkozni

A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének Fidesz által delegált tagja az ügyben az elnökség összehívását kezdeményezi, és reméli, hogy az megteszi a szükséges jogi lépéseket. Ellenkező esetben ő maga tesz feljelentést, noha - hangsúlyozta - jobban örülne a testületi döntésnek, mert nem szeretne "magányos bozótharcosként machetével vagdalkozni a Duna Televízió körüli zűrzavarban".
Hozzáfűzte azonban, hogy "sok illúziója nincsen", mivel a kuratóriumi elnökség szocialista, szabad demokrata és MDF-es tagjai a nyáron a Duna Televízió külső gyártású produkcióival kapcsolatosan napvilágra került, szerinte több száz millió forint érdemi munkavégzés nélküli kifizetését alátámasztó szerződésekkel sem kívánnak érdemben foglalkozni.

Kishalakat keresnek

Szabó László ugyanakkor arról is beszélt, hogy a jelenlegi kuratóriumi elnökségnek a médiaszabályozás átalakítása miatt már csak néhány hete van hátra, az újonnan megalakuló Közszolgálati Közalapítványnak pedig az egyik első feladata lesz, hogy "végigszkenneli" a közmédiumok szerződéseit.
"A nagy halak már itt vannak a szemünk előtt (...), meg fogjuk keresni a kis halakat is" - összegzett.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.