Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos január 21-én közölte az MTI-vel, hogy a Magyar Nemzet tényfeltáró írásai alapján döntött úgy, hogy bekéri annak az öt pályázatnak a dokumentációját, amely a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által kiírt felhívásokon nyert. Ezek közül kettő ügyében tett a BRFK-n ismertetlen tettes ellen büntetőfeljelentést jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és hűtlen kezelés gyanúja miatt. A két pályázat közül az egyik projektvezetője Vajda Mihály, a másiké pedig Heller Ágnes volt.

A Vajda Mihály vezette projektnek "Az európai szellem és a totalitarizmus" című pályázatra vissza nem térítendő támogatásként 90 millió forintot biztosítottak, a Heller Ágnes vezette munkának az "Alaptalan alap: A tradíció folytonosságának és az életmű egységének kérdése Nietzsche, Lukács és Heidegger munkásságában" című pályázatra pedig 53,9 millió forint volt a vissza nem térítendő támogatás összege - idézte a fideszes politikus.

Budai Gyula szerint a projektek során a pályázatban meghatározott céltól eltérően, s nem a jogszabályokban meghatározottak szerint használták fel az elnyert pénzt. Példaként több százezres szállodaszámlákat, párizsi vonatjegyet, valamint milliós adatbázis-fejlesztést, illetve szoftver- és hardver-szaktanácsadást említett.

Az MTI megkeresésére a BRFK csütörtökön közölte: a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya a két feljelentés alapján január 26-án nyomozást indított hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.

Budai Gyula először január elején tett feljelentést a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Filozófiai Kutatóintézete és az NKTH közötti 70 millió forintos támogatási szerződés miatt, az ügyben a rendőrség hűtlen kezelés miatt indított nyomozást még tavaly ősszel.

A Magyar Nemzet több számában is foglalkozott a filozófuspályázatok ügyével. A lap közlése szerint hat pályamunkával összesen csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá a Gyurcsány-kormány idején a Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Gábor György és Geréby György alkotta filozófusi kör.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (MTA) január elején a Magyar Nemzetnek adott interjújában maga is azt mondta, rendkívül laza munkafegyelem és szakmai problémák terhelték az MTA Filozófiai Kutatóintézetét, amikor átvette az MTA irányítását.

Az MTA elnöke január 31-én közleményt is kiadott a filozófuspályázatok ügyében, ebben annak az alkotmányos elvnek a tiszteletben tartására kérte az állami hatóságoktól, a sajtó munkatársaitól és a tudomány művelőitől, amely szerint "tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak". Az MTA elnöke szerint ezt az elvet azoknak is tiszteletben kell tartaniuk, akik "a kutatás, a fejlesztés és az innováció pályázati rendszerében, a tudományos intézmények működésében jogsértést vélnek felfedezni".

Az MTA elnöke hangsúlyozta: a hatóságok jogosítványa, hogy a jogsértéseket feltárják, és a jogsértőkkel szemben törvényes keretek között eljárjanak, a sajtó munkatársainak pedig az a feladata, hogy "a közvéleményt minderről hitelesen és kiegyensúlyozottan tájékoztassák, ugyanakkor elkerüljék az igaztalan vádaskodást, a megelőlegezett ítélkezést".     

Pálinkás József arra is kitért közleményében, hogy a Széchenyi terv keretében 2001-ben kezdeményezésére meghirdetett társadalomtudományi kutatások rendszerét a kormányváltást követően jelentősen átszabták, "szakmaiságában megalapozatlanná, finanszírozásában logikátlanná, jogilag támadhatóvá tették". Mint írta, az új pályázati rendszerben jelentős összegektől fosztották meg a felfedező (alap) kutatásokat, ugyanakkor lehetővé tették, hogy a társadalomtudományi kutatási pályázatokat a megszokottnál jóval tekintélyesebb összegekkel támogathassák.

Az MTA elnöke szerint szükséges a "torz, nehezen átlátható, az ország fejlődése szempontjából hátrányos pályázati rendszer" egységesítése, ugyanakkor, mint írta, "a megkezdett munka sikerét veszélyeztetheti a szakszerűtlenség, a megfontolatlanság, a mesterségesen gerjesztett politikai sárdobálás eredjen az akár a tudományos élet területéről, a közigazgatásból vagy a sajtó tevékenységéből".