Újabb diplomabotrány a TF-en
Befolyással üzérkedés, többrendbeli közokirat-, illetve magánokirat-hamisítás gyanújával tettek feljelentést ismeretlen személyek a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) idei diplomaosztóján történtekkel kapcsolatban a BRFK-n. Az egyik érintett hallgató egy sportügyekben illetékes fideszes politikus fia – írja a Hvg.hu.
Július közepén ifj. Lasztovicza Jenő és Gy. Zs. ünnepélyes keretek között, több tucatnyi évfolyamtársával együtt átvette a testnevelő-edző szakos diplomáját Tóth Miklós dékántól. Tették ezt úgy, hogy a dékán is, a hallgatók is tudták: az államvizsga előtt a két egyetemistának összesen 15 jegye hiányzott az abszolutóriumhoz. Egy harmadik hallgató is hasonló körülmények között abszolvált, ám F. M. mégsem kaphatott diplomát, mert ehhez még hiányzik a nyelvvizsgája.
A dékán – a kari adminisztráció ellenállását letörve és jelzéseit figyelmen kívül hagyva – saját, frissen szerzett kódja segítségével igazolta a hiányzó krediteket az intézmény elektronikus nyilvántartásában, és Hamar Pál oktatási dékánhelyettes, illetve Hrabacsik Mihály tanulmányiosztály-vezető segítségével tette hivatalossá az ügyet. A friss diplomások egyike az egyik, sportügyekben illetékes kormánypárti parlamenti képviselő fia, két társa pedig a fiú kollégiumi szobatársai. A diplomaszerzés körülményeit a BRFK Bűnügyi Főigazgatóságának címére is feladott, a Hvg.hu birtokába jutott többoldalas, mellékletekkel ellátott névtelen feljelentés részletezi.
A dokumentumokból rekonstruálható történet szerint a három egyetemista június 18-án annak ellenére jelent meg a záróvizsgán és szerzett abszolutóriumot, hogy összesen 21, fejenként nagyjából egy-egy félévre elegendő érdemjegyet az államvizsga napján kapott meg. A feljelentés szerint a reggel 8 órakor kezdődő államvizsgán úgy mentek át, hogy a hiányzó jegyeket aznap délelőtt 10-13 óra között vitték be az elektronikus tanulmányi rendszerbe, ami sok szempontból szabálytalan, sőt elvileg lehetetlen is lenne.
Nem is vizsgázhattak volna
Az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata szerint az érintett hallgatók fel sem iratkozhattak volna az államvizsgára, az abszolutórium feltétele ugyanis „a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele”. A végbizonyítvánnyal azt igazolják az egyetemek, hogy a végzős hallgató megszerezte az előírt kreditpontokat.
A feljelentéshez csatolt, a tantárgyakat és érdemjegyeket tartalmazó táblázat szerint a három diák négy félévnyi edzésmegfigyelést és edzésvezetési gyakorlatot, valamint több szemeszternyi Sportági elmélet és módszertan nevű tantárgyat alig néhány perc alatt teljesített. A Neptun nevű rendszer – egyszerűsítve: az említett táblázat – közokiratnak minősül, így minden bejegyzést hitelesen naplóz, azaz minden változtatásnál megjegyzi például a bejegyző kódját vagy a bejegyzés időpontját.
A hallgatók pár perc alatt bejegyzett tantárgyait és a 2-es, 3-as és 4-es jegyeket az államvizsga napján Tóth Miklós dékán kódjával vitték be az elektronikus indexekbe, holott a szabályzat szerint ezeknek még a képzés során, legkésőbb a vizsgaidőszak lezárását megelőzően kellett volna bekerülniük a nyilvántartásba.
Pozíciójánál fogva Tóth Schmitt Pál plágiumügyében ugyancsak feltűnt. Amikor az év elején a Hvg.hu nyilvánosságra hozta, hogy az akkori államfő doktori disszertációja plágiumgyanús, Tóth Miklós közölte: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktoriját.
Tóth akkor egyenesen azt állította, hogy a kisdoktori cím kiadása szabályszerűen történt, az értekezés tartalma pedig megfelelt az akkori követelményeknek. Néhány nappal később azonban – elsősorban a tudomány „erős embereinek” nyomására – a testnevelési egyetem vezetése mégiscsak úgy döntött, felállít egy vizsgálóbizottságot.
A dékán egyébként már korábban jelezte a tanulmányi ügyekkel foglalkozó dékánhelyettesnek, Hamar Pálnak, hogy a három hallgató hiányzó tantárgyait és a kívánt jegyeket vigyék be az elektronikus rendszerbe, de a táblázat bizonyítja: ez az államvizsga napjáig nem történt meg.
Hiányzó kreditek
Tóth június 15-én – azaz három nappal az államvizsga előtt – keltezett, hivatalos levelében az szerepel, hogy a Lasztoviczának és F. M.-nek hat-hat, Gy. Zs.-nek pedig összesen kilenc jegyet milyen bontásban kellene Hamarnak igazolnia. A dékán indoklásként azt írta: „kapott információim alapján” a tanulmányaikat levelező tagozaton befejező hallgatók még a nappali tagozaton teljesítették a hiányzó krediteket, ezért kéri azok pótlását.
A Hvg.hu kérdéseire reagáló Tóth Miklós pénteken több, fénymásolt dokumentumot is bemutatott, amelyek szerinte ezeket a bizonyos „kapott információkat” tartalmazzák. A dékán által átadott másolt okmányok közül az egyik Lasztovicza és két diáktársa Tóthhoz címzett június 13-i „méltányossági kérelme”, amelyben tantárgyaik utólagos elismerését kérvényezték.
Ebben a hallgatók arra hivatkoztak, hogy „most, a záróvizsga előtt szembesültünk azzal", hogy a nappali és a levelező tagozat közt elvárásbeli különbségek vannak: míg a nappalin bizonyos gyakorlati tantárgyakat 2-3 félév alatt lehet elvégezni, ugyanezek a tantárgyak a levelező tagozaton 6 félévesek. A kérelemben azt állították, hogy „a tantárgyak óraszámait a nappali tagozaton többszörösen teljesítették „a levelezői óraszámokhoz képest", ezért kérték, hogy az egyetem tekintse teljesítettnek a hiányzó órákat.
A Hvg.hu birtokában lévő adatok szerint viszont az elektronikus nyilvántartási rendszerben nincs nyoma annak, hogy akár a levelező, akár a nappali tagozaton az évek során bármikor, a három hallgató közül bármelyik is felvette volna ezeket a tantárgyakat. (A három egyetemista az utolsó évre kérte át magát nappaliról levelező tagozatra.)
Egy, a TF tanulmányi ügyeiben járatos, de a hírzárlat és saját maga védelmében névtelenséget kérő forrás azt hangsúlyozta, éppen az a kreditrendszer lényege, hogy csak akkor tekinthető teljesítettnek egy tantárgy, ha a jegyek a megfelelő időpontban bekerülnek a Neptunba.
Ezt a felsőoktatási törvény szavatolja, mert előírja az elektronikus tanulmányi rendszer használatát, amit a Semmelweis Egyetemen éppen a jelenlegi rektor, Szél Ágoston irányítása alatt vezettek be, sőt a TF kari tanácsa is már több éve az elektronikus index használatát írja elő.
A Hvg.hu kérdésére több tanszéken egyértelműen megerősítették: teljesen kizárt, hogy bármelyik hallgató észrevétlenül, nyom nélkül végezhessen el ennyi kurzust. Az egyik, kizárólag név nélkül nyilatkozó tanár szerint azért nonszensz az egész feltevés, mert az a hallgatóknak is elemi érdeke, hogy a saját elvégzett kurzusaik után, a kreditjeik érdekében ezt az iktatást, igazolást a nyilvántartásban rögzíttessék.
A Hvg.hu birtokában lévő dokumentumokból kiderül az is, hogy Tóth dékánhelyetteséhez címzett június 15-i kérése a tanulmányi osztályon dolgozó ügyintézők ellenállásán megbukott. A feljelentés szerint senki nem volt hajlandó a hiányzó jegyeket utólag beírni a rendszerbe, így végül az összes adminisztrációs munkát a dékán saját hatáskörét kibővítve, saját kódjával végezte el.
Tátongó lyukak
A dékán saját kódjával elvégzett pótlásokkal kapcsolatban ráadásul az is felmerül, hogy Tóth Miklós úgy tömte be az indexekben tátongó lyukakat, hogy azokra semmiféle szakmai kompetenciája nincs. A TF dékánja ugyanis az orvosi egyetemen volt korábban oktató, belgyógyászati és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, ám a sportszakmai tantárgyakhoz nincs meg a szükséges végzettsége.
A BRFK-nak címzett feljelentésből kiolvasható, hogy a TF bürokráciája ellenezte a különleges eljárást. A tanulmányi osztály hallgatói ügyekben is illetékes ügyintézője még a diplomaosztó előtt írásban jelezte az osztályvezetőjének, hogy határozottan ellenzi Gy. Zs. és Lasztovicza diplomájának átadását. Hrabacsik Mihály azonban szó nélkül átvette és aláírta a diplomát kapó hallgatók névsorát.
A tanulmányi osztály vezetője az ezzel kapcsolatos kérdést azzal hárította el, hogy a Schmitt-ügy óta semmiféle nyilatkozatot nem tehetnek a médiában. Majd amikor a megkeresés okát mégis végighallgatta, egyszerűen lecsapta a telefont.
A diplomaátadóra készült listát készítő ügyintéző sem nyilatkozott, azonban annyit elismert, hogy a kérdéses dokumentum valódi, ahogyan a két hallgató neve mellé tett megjegyzés is tőle származik. Ám arról, hogy miért írta oda a két név után azt, hogy „??? Határozottan elítélem”, szintén nem beszélt.
A karon az ügyben kialakult feszült hangulatot jelzi, hogy a dékán végül magánál tartotta Lasztovicza Jenő oklevelét (sorozatszáma: 89/2012). A feljelentésben az áll, hogy Tóth Miklós arra hivatkozott, saját kezűleg akarja megmutatni a parlamenti képviselőnek a fia diplomáját. A dékán végül a diplomát nem is a más hallgatók okiratánál használt intézményi pecséttel hitelesítette, hanem – és ez a diplomán egyértelműen látható – a saját dékáni bélyegzőjét használta.
A július 14-én tartott diplomaosztón Lasztovicza Jenőnek és Gy. Zs.-nek átadott oklevélen szerepel egy záradék is: „Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a(z) Testnevelő tanári szakképesítés megalapozásához szükséges 50 kredites modult elsajátította.” Az állítás igazságtartalmát Tóth Miklós dékán és Kovács Etele, a záróvizsga-bizottság elnöke is aláírásával igazolta.
Az egyetem már vizsgálódik
A Semmelweis Egyetem az MTI-hez hétfő este eljuttatott közleményében azt írta: intézményük a hvg.hu hírportál írásában említett feljelentésről hivatalos tájékoztatást mostanáig nem kapott. Ennek ellenére "a cikkben megfogalmazott állítások súlyosságára való tekintettel" Szél Ágoston rektor azonnali belső vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményéről a nyilvánosságot tájékoztatni fogja - olvasható a kommünikében.
