A fideszes Rogán Antal a hét végén ugyanis bejelentette: nem tartja kizártnak, hogy a feliratkozás bevezetése miatt módosítani kell az alaptörvényt. Ha pedig ezt megteszik, az Alkotmánybíróság (AB) az eddigi gyakorlata alapján érdemben nem foglalkozna az üggyel. Azt egyébként Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter már korábban kilátásba helyezte, hogy a választási feliratkozás ügyében előzetes normakontrollt kérnének, de ő az alaptörvény újabb korrekciójáról még nem beszélt.

Az előzetes feliratkozás ötletére az eretnekség gyanúja vetül, s az erről szóló vita az Orbán-éra egyik legfontosabb vitája lehet – nyilatkozta Sólyom László volt köztársasági elnök a Heti Válasznak még augusztusban. Aszófői beszédében pedig kijelentette: az ötletről „tudni kell, hogy az az alaptörvénybe és az emberi jogok európai egyezményébe ütközik”. Az AB volt elnökének véleményét azonban sokan nem osztják, s még a jelenlegi ellenzék több politikusa is úgy vélekedik: a regisztrációra lehet olyan megoldást találni, hogy ne lehessen fogást találni rajta.

Az előzetes feliratkozás kétségkívül egy alkotmányos alapjog korlátozását jelenti, de a kormánypárti politikusok legutóbbi nyilatkozatai szerint a regisztrációra igen hosszú időt kívánnak biztosítani, s arra levélben, elektronikus úton – a kormányzati ügyfélkapun keresztül –, illetve személyesen is lehetőség lenne. Az pedig senkire nem róna elviselhetetlen terheket, ha a választáson való részvétel érdekében egy adatlapot kellene kitölteni és postára adni. Amennyiben pedig az utolsó pillanatig lehetővé teszik a regisztrációt – ennek az eddigi elképzelések szerint két héttel a választás napja előtt járna le a határideje –, a rendszer valóban kiállhatja az alkotmányosság próbáját.

Más kérdés, hogy erre általában semmi szükség, mert a népességnyilvántartásban valamennyi Magyarországon élő és szavazati joggal rendelkező személy szerepel. Ezért az AB tulajdonképpen mérlegelhetné, hogy a választójog bármilyen csekély korlátozásának van-e valamilyen ésszerű oka, s az intézkedés arányban áll-e a várt haszonnal. A regisztráció bevezetésének bizonyos előnyei pedig lennének: ha előre lehet tudni, kik szeretnének részt venni a választáson, a nyomtatványköltségeken százmilliókat lehetne megtakarítani, s akik nem akarnak voksolni, azok adatait kampánycélokra nem adnák ki, így őket nem zaklatnák például szóróanyagokkal.

Másfelől a feliratkozás sem lesz ingyen, hiszen ha azt levélben is megtehetjük, arról mindenkit tájékoztatni kell, emellett egy újabb informatikai rendszerre lesz szükség. Ezzel oda is az összes remélt haszon, s mégis Sólyomnak lesz igaza: a feliratkozás nem más, mint „egy alkotmányosan igazolhatatlan közéleti tudatossági cenzus”. Nem biztos azonban, hogy azt az AB alaptörvény-ellenesnek találná, de ha módosítják az alkotmányt, nem is tudna mit kezdeni vele.

A Fidesz tehát olyan módszereket talál, amelyek önmagukban nehezen támadhatók, a politikai szándék viszont egyértelműen tetten érhető. A regisztráció célja nem más, mint kizárni a kevésbé tudatos, a választáson való részvételről az utolsó pillanatban – esetleg csak a kampány során elhangzottak hatására – döntő akár egymillió szavazót. Az eredményességi küszöb eltörlése miatt pedig az sem baj, ha csak kevesen voksolnak.

De Gyurcsány tiltakozhatna egy másik ötlet ellen is. A Fidesz az eddig megszokott – bár sokak által bírált – ajánlási rendszert is megváltoztatná. A részletek egyelőre nem ismertek, ám szinte bizonyos, hogy újabb csapást mérnek az ellenzékre. Ha ugyanis nem kell kopogtatócédulát gyűjteni, hanem a parlamenti pártok alanyi jogon, mások pedig kaució letétele – esetleg az LMP által korábban javasolt morális biztosíték nyújtása, tehát a jelöltek életrajza, vagyonnyilatkozata és programja nyilvánosságra hozatala után – indulhatnának, az még inkább a demokratikus ellenzéki pártok összefogása ellen hatna.

Ebben az esetben előzetes erőpróba nélkül bárki részt vehetne a választáson, látszólag nincs tehát együttműködési kényszer ellen. Ha pedig sokan indulnak, az ellenzékre leadott voksok megoszlanak, s a Fidesz stabil szavazói dönthetik el a mandátumok sorsát. Ráadásul Rogán felvetette: 2014-ben a költségvetés nem a pártokat, hanem versenysemleges alapon a jelölteket támogatná. Ez még inkább érdekeltté tenné a politikai szervezeteket, hogy minél több embert indítsanak, mert az hozza a több pénzt. Szakértők ezzel kapcsolatban viszont arra figyelmeztetnek, hogy a választási kampányra jó ideje százmilliós támogatást biztosítanak – egy-egy főre ebből húsz-harmincezer jutott –, és a keretet vélhetően a Fidesz sem fogja felemelni. Ennyi pénzből pedig eddig sem lehetett érdemi kampányt folytatni.