Az újabb pénzügyi segítséget a lejáró hitelek visszafizetése, illetve az állami normatíva zárolása miatt kialakult akut forráshiány teszi szükségessé, amely a cég működőképességét, illetve az áprilisi munkabérek kifizetését is bizonytalanná teszi.

Mint arról többször beszámoltunk, április végéig összesen 38 milliárd forint hiteltartozás visszafizetése válik esedékessé, miközben a kormány zárolta a 32 milliárdos állami támogatást. A városvezetés párhuzamosan tárgyal a kormánnyal és a bankokkal. Előbbivel a budapesti közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozásáról, utóbbiakkal a lejáró hitelek refinanszírozási szerződéseinek megkötéséig – várhatóan június 29-ig – tartó fizetési moratóriumról. A pénzintézetek több feltételt is szabtak: teljeskörű kormányzati kezességvállalást, az új közszolgálati szerződés megkötését, a kamatfizetési kötelezettségek teljesítését, a normatív állami támogatás időarányos részének feloldását, a korábbi fővárosi tulajdonosi kölcsön támogatássá alakítását, illetve a bankok számára is elfogadható üzleti terv kidolgozását várják türelmükért cserébe.

Ám ez a tervezett moratórium is azonnal megszűnne, ha a BKV csődeljárást kezdeményezne, felszámolási eljárás indulna a cég ellen, illetve a kormány stratégiai jelentőségű vállalattá minősítené a BKV-t. A moratórium életbelépéséig azonban a fővárosi önkormányzatnak kell előteremteni a BKV működéséhez szükséges pénzt. Ezt szolgálta a korábban nyújtott kölcsön, illetve a 6 milliárdos önkormányzati működési támogatás előrehozott kifizetése. Ám ez a pénz mára elfogyott.

Az új 5 milliárdos kölcsönt két részletben kapná meg a cég. Az első 3 milliárdot a döntéstől számított 8 napon belül, míg a második 2 milliárdos részletet legkésőbb június 15-ig. A kölcsönt legkésőbb július 31-ig vissza kell fizetnie a közlekedési vállalatnak, méghozzá a havi 7 százalékos kamattal megfejelve.

Ezzel újabb sóhajtásnyi időhöz jut a BKV. De az idő így is kevés. A fővárosi közlekedési vállalat hitelei ugyanis kis közzel, dominószerűen követik egymást.

Nem kis bűvésztrükkel előbb a Budapest Bank 4,5 milliárdos, majd az UniCredit 5 milliárdos hitelének visszafizetési határidejét tolták ki. Csakhogy még ebben a hónapban lejár a KDB 2 milliárdos és az MKB 4,5 milliárd forintos hitele. Áprilisban pedig további négy tartozást kellene törleszteni, összesen 14,3 milliárd forint értékben.

A Fővárosi Közgyűlés által megszavazott – időközben támogatássá alakult – 9 milliárdos tagi kölcsön, illetve a 6 milliárdos költségvetési előirányzat előrehozott kifizetése kevés lesz ehhez. Különös tekintettel az üzemeltetés napi 380 millió forintos költségére, amelyből 137 milliót fedez a jegyárbevétel. Áprilisig mintegy 15 milliárdot kellene beletenni a cégbe ahhoz, hogy a járművek kijöhessenek a remízből. A fővárosi önkormányzat új, 16 milliárdos folyószámlahitelének BKV-ba folyatása – erre a legutóbbi közgyűlésen felhatalmazást kapott a főpolgármester – aligha lesz elegendő.

S a kormány továbbra sem kapkodja el a segítséget. Bár múlt heti döntésével felhatalmazta a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Magyar Állam nevében készfizető kezességet vállaljon az UniCredit Bank BKV Zrt.-nek nyújtott 5 milliárd forintos hitelének visszafizetésére, de a döntés hangsúlyozottan egyedi. 

A határozat nem tesz említést a többi kölcsönre vonatkozó állami garanciavállalásról. Holott Tarlós István két héttel ezelőtt bejelentette:" a kormány megadta az állami bankgaranciát a fővárosi közlekedési vállalatnak, ezzel sikerült teljesíteni a bankok legfontosabb feltételét. Így lehetővé válik az április végéig lejáró 41 milliárdos hitelállomány szerződéseinek meghosszabbítása három évvel." Bár arra már akkor sem tért ki, hogy mi lesz a közlekedési vállalat fennmaradó – az év második felében lejáró – 32 milliárdos adósságállományával.

A főpolgármester mindenesetre akkor abban bízott, hogy hamarosan megállapodás születik a BKV hosszú távú finanszírozásáról. A múlt kedden tárgyalt is erről Varga Mihállyal, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral. A kormány képviselői a BKV hosszú távú finanszírozásáról szóló koncepció két elemét is elfogadásra alkalmasnak találták. De még nem döntöttek. Mint ahogy egyelőre nem oldották fel az állami normatíva zárolt 32 milliárdját sem.

A városvezető ettől függetlenül töretlenül bizakodott abban, hogy Budapest újabb forrásokhoz juthat jövőre. (Holott a kormány éppen az állami támogatások megnyirbálására kért javaslatot a fejlesztési minisztertől.) Enélkül ugyanis az adósságátütemezés ellenére sem oldódik meg a BKV finanszírozási problémája, elvégre a főváros nem profittermelő cég – hangsúlyozta akkor a városvezető.

Jelen állás szerint az áprilisban lejáró közszolgáltatási szerződés sem köthető újra a folytatólagosan csőd szélén billegő BKV-val. Kontraktus híján viszont nincs közösségi közlekedés.