Az Alkotmánybíróság korábban kétszer is visszadobta a zaklatott sorsú, többször átdolgozott egyházi törvényt. A több vallási közösség képviseletét is ellátó alkotmányjogász, Karsai Dániel már tavaly májusban jelezte, hogy – mivel az Országgyűlés láthatóan nem hajlandó eleget tenni az alkotmánybírósági verdiktnek – a kormány újabb pofonba szaladhat bele. Nem csupán idehaza, külföldön is.

Ahogyan a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága minapi döntése mutatja: igaza lett. A bíróság súlyosan elmarasztalta Magyarországot, éles kritikával illetve az egyházi törvény rendszerének összes lényeges pontját, így különösen a „kisegyházak” egyházi státusztól való megfosztását, a regisztrációs eljárás politikai befolyásoltságát, az egyházaknak juttatandó állami támogatások diszkriminatív elosztását – foglalta össze a terjedelmes ítélet lényegét Karsai Dániel.

Strasbourg többször hangsúlyozta, hogy a magyar állam megsértette a vallási kérdésekben való semlegesség elvét. Fontos hangsúlyozni, hogy Strasbourg nem pusztán az egyesülési joggal együtt olvasott vallásszabadsághoz való jog sérelmét állapította meg, hanem a diszkrimináció tilalma, a tulajdonhoz való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét is. Utóbbi esetben – jegyezte meg az alkotmányjogász – a bíróság csak azért nem adott részletes érvelést, mert a vallásszabadság körében kifejtett érveket elégségesnek tartotta.

A bíróság felszólította a feleket, hogy a vagyoni és nem vagyoni kártérítés tekintetében a döntés jogerőre emelkedése után számított hat hónapon belül jussanak egyezségre. Fontos hangsúlyozni, hogy a bíróság a vagyoni és nem vagyoni kárigény jogszerűségét szintén kimondta, így a feleknek csak az összegszerűség tekintetében kell megegyezniük. A kormány a jogalapot nem vitathatja. (Összességében milliárdos tételekről van szó.)

A döntésnek – Karsai Dániel reményei szerint – az Alkotmánybíróságon is lesz folytatása. Már most is számos beadvány fekszik a testület előtt. Karsai úgy véli, az egyházi törvény egészéről ki kell mondani, hogy ütközik az alaptörvénnyel és az emberi jogok nemzetközi egyezményével. Ezzel elhárulna az akadálya annak, hogy a kisegyházak visszakapják egyházi státuszukat.

Az elmarasztaló döntés után a kormányzat képviselői közölték: tanulmányozzák az ítéletet.