Az első etikai tárgyalásra februárban a Békés Megyei területi kamara mondott nemet. Akkor elfogultságra hivatkozva nem tárgyalta az orvosi kamara Békés megyei területi szervezetének etikai bizottsága Bánki Magdolna ügyét.

Az orvosi kamara gazdasági visszaéléseit feltáró felügyelőbizottsági (fb) elnök ellen a kamara vezetői indítottak etikai vizsgálatot. Bánki Magdolnát nem orvosszakmai-etikai ügyben próbálják elmarasztalni, hanem azért, mert a nyilvánosság elé vitte az orvosi kamara gazdálkodásával kapcsolatos belső vizsgálat megállapításait.

 A Magyar Orvosi Kamara elnöksége által kezdeményezett eljárásban egyebek mellett kifogásolják, hogy a felügyelőbizottság novemberben az országos gyűlés plénuma előtt ismertette a köztestület gazdálkodásáról készült jelentésüket. Továbbá, hogy az fb elnöke alapszabályt sértett, mert testülete határozatára rendkívüli küldöttgyűlés összehívását kezdeményezte, amelynek napirendjén szerepelt volna az orvosi kamara elnökének és az elnökségnek a visszahívása. Azt is felrótták neki, hogy a felügyelőbizottság jelentésével csorbát ejtettek a kamara tekintélyén.

A Hajdú-Bihar megyei tárgyalás után Bánki Magdolna lapunknak elmondta: saját védelme érdekében egy beadványt készített a testületnek. Ebben arra hivatkozott, hogy az ellene irányuló beadványt egy grémium nevében nyújtották be, miközben közigazgatási eljárásban testület ilyen kérelmet nem terjeszthet elő.

Az Etikai Kódex elsődlegesen az orvosi foglalkozás jogszabályokban meghatározott általános szakmai magatartási szabályok vétkes megszegését tekinti etikai vétségnek. „Ide tartozik természetesen az alapszabályban, illetve a kamara más belső szabályzatában foglalt, vagy az orvosi kamarán belüli választott tisztségből eredő kötelezettségek vétkes megszegése is” – áll a beadványban –, ez utóbbi azonban szerinte a kötelezettségek vétkes megszegését tekinti etikai vétségnek. Esetükben viszont épp feladatuk ellátását érte kritika.

A Népszabadság úgy tudja, a köztestület elnöksége fellebbezhet a döntés elle.