Magyar Fruzsina mellett férje, Mécs Imre és egy másik szervező, Zoltai Andrea is szerdára kapott idézést. A helyszínen kapott információk szerint az elmúlt napokban további kilenc-tíz tüntetőt hívtak be a rendőrségre.

Ez már az eljárások új hulláma. Első körben azt a tucatnyi demonstrálót idézték be, aki a Szabadság téren kiírt vagy felrajzolt valamit az építési területet védő kordon fóliájára. A rendőrség szerint a „falfirkálással" a tiltakozók rongálást követtek el, ami a jelenlegi jogszabályok értelmében bűncselekménynek minősül. Az általunk ismert esetek mindegyike ügyészségi megrovással végződött: legtöbben fellebbeztek a döntés ellen.

Magyar Fruzsinát és társait most „jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség" és „garázdaság" miatt idézték be. Előbbi arra vonatkozik, hogy a tüntetések kezdetén a tiltakozók – polgári engedetlenségi akcióként – hajnalban elfoglalták a munkaterületet, és azt nem voltak hajlandók önként elhagyni. Később előfordult, hogy a rendőrök óvatlanok voltak, nem álltak sorfalat az épülő emlékmű körül. A demonstrálók kihasználták az alkalmat, bedöntötték a kordon egy részét: ez a garázdaság.

A rendőrségi meghallgatáson a jegyzőkönyv tanúsága szerint Magyar Fruzsina hangsúlyozta, hogy sem ő, sem a többiek nem követtek el garázdaságot. Főleg nem abban az értelemben, hogy ezzel megbotránkoztatást keltettek volna. Ellenkezőleg. Úgy érzi, a társadalomra igen veszélyes dologra hívták fel a figyelmet: egy történelemhamisító, a múltat, jelent és jövendőt is mérgező, emlékműnek csúfolt építményre, amely ráadásul ronda és giccses.

Semmiféle kárt nem okoztam, bár ez is érthető lett volna egy ilyen aljas szándékú kormányzati döntés véghezvitelével szemben – jelentette ki a rendőrségi meghallgatáson Magyar Fruzsina, aki a garázdaság és az engedetlenség gyanúját egyaránt visszautasítja. Másokhoz hasonlóan Mécs Imre és Zoltai Andrea sem ismeri el, hogy jogsértést követett volna el.

Czeglédy Csaba ügyvédi irodája elkötelezettségből, úgynevezett önkéntes jogsegély keretében képviseli azokat a tüntetőket, akik erre igényt tartanak. Ami a garázdaságot illeti, Czeglédy Csaba álláspontja szerint hiányzik az „elkövetési magatartás", a szabálysértési eljárás megszüntetésének van helye. Nem áll meg a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség sem, mivel – állítja – a rendőri fellépésnek nem volt jogalapja. Az ügyvéd elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar állam gyakorlatilag egy politikai vitába bevonta a rendőrhatóságot.

A Szabadság téren csaknem nyolcvan napja tartanak a tiltakozások a megszállási emlékmű ellen. Továbbra is csupán az oszlopok állnak, a sasos-arkangyalos szobor még mindig nem került a helyére. Annak ellenére sem, hogy a kormány – egyszer már módosított – határozata szerint ennek május 31-ig meg kellett volna történnie.

Pásztor Tibor V. kerületi szocialista önkormányzati képviselő úgy értesült, hogy az építkezésre kiadott területfoglalási engedélyt meghosszabbították június 15-ig, majd – amikor ez a határidő is lejárt – július 15-ig. A kormány eddig nem adott magyarázatot a késedelem okára, és egyelőre azt sem tudni, mikor lesz a szoboravatás a Szabadság téren.