Újabb adó jöhet
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat pontosítja a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének feltételeit. Az indoklás szerint lakáscélú hitelt nemcsak hitelintézetek, hanem pénzügyi vállalkozások is folyósítanak. Ezért az egyenlő helyzetben lévő hiteladósok egyenlő elbánásban történő részesítése érdekében indokolt, hogy a nem hitelintézet által folyósított hitelek visszafizetéséhez, törlesztéséhez adott munkáltatói támogatás is adómentes legyen. Ennek megfelelően a pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel egy tekintet alá esik.
A javaslat biztosítja, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentes legyen abban az esetben is, ha a támogatást olyan hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez adja a munkáltató, amelynek a felhasználásával megszerzett lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában, de a szerzéssel kapcsolatos hitel törlesztése még terheli a magánszemélyt. Ennek érdekében az adómentességet igazoló okiratok felsorolása kiegészül azzal, hogy ilyen esetben a méltányolható lakásigény igazolására az ennek korábbi vizsgálatáról szóló okirat másolata, illetve annak hiányában - a hitel folyósításának időpontjára vonatkozóan - a magánszemély nyilatkozata és a méltányolható lakásigényt alátámasztó irat is elfogadható (tehát utólag rekonstruálható a hitellel finanszírozott lakás esetében a méltányolható lakásigénynek való megfelelés).
A kedvező szabályokat 2014. január 1-jétől visszamenőlegesen lehet alkalmazni, ha azok a magánszemélynek kedvezőbbek. A javaslat megteremti annak lehetőségét is, hogy az egyéni vállalkozó is elszámolhassa költségként a munkavállalójának lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás összegét.
A törvényjavaslat az szja törvény módosításával bővítené azon esetek körét, amikor nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési értékpapírokat érintő ügyleteknél. Ilyen eset, amikor a kollektív befektetési forma részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt ugyanezen kollektív befektetési forma másik részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra váltják át. Ebben az esetben ugyanis mindössze a magánszemély befektetésének összetétele változik, pénzt nem von ki a befektetésből.
Az áfa-törvényben 2014. július 1-jétől módosulna az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja. A tervezett módosítás a cégeknél a számlázási rendszerek átállítását igényli, valamint likviditási kérdéseket is felvet, ezért a javaslat a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében kitolja a rendelkezés hatályba lépését.
A törvényjavaslat indoklása szerint az általános forgalmi adózás területén jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget a javaslat azzal, hogy megvalósul a nem adóalany részére nyújtott műsorszolgáltatási, elektronikus és távközlési szolgáltatások fogyasztás helye szerinti államban történő adóztatása. Az úgynevezett egyablakos rendszer felállításával lehetővé válik, hogy a határon átnyúlóan nyújtott ezen szolgáltatások után az adóalany a letelepedése szerinti tagállamban teljesíthesse adófizetési kötelezettségét.
Az acéliparban tapasztalt áfacsalások visszaszorítása érdekében fordított adózást vezet be a javaslat egyes acélipari termékekre. A javaslat tartalmazza a 2015. január 1-jétől fordított adózás alá eső egyes acélipari termékek értékesítésére vonatkozó átmeneti szabályokat, s rögzíti az érintett acélipari termékeket.
Vannak a javaslatban a szerencsejátékot érintő módosítások is, ezek a Ptk.-val történő összhang megteremtését célozzák. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a nyeremények igénylésére és átvételére szolgáló határidő jogvesztő jellegű.
