Új vírus: mire kimutatják, már késő
Határozott kormányzati tiltakozást váltott ki hétfőn Szalka András infektológus levele, amelyet az Infektológiai Szakmai Kollégium nevében vasárnap a TV 2 hírműsora ismertettet, majd másnap az írott sajtó is közzé tett.
Magánvéleménynek minősítette Szalka András véleményét hétfői sajtótájékoztatóján Székely Tamás egészségügyi miniszter.
Mint mondta: felvette a kapcsolatot a szakmai kollégium elnökével, Ludwig Endrével, aki megerősítette: nem testületi, csupán magánvéleményről lehet szó.
A tájékoztatón részt vevő Bujdosó László, a Nemzeti Pandémiás bizottság elnöke pedig alapvető tárgyi tévedésnek ítélte a szakember levelében leírtakat.
Hozzátette: hétfőn délben ülésezett a pandémiás bizottság, a szülészeti, a genetikai szakmai kollégium képviselői is megjelentek. Az ülésen több szakember, köztük Czeizel Endre is egyértelműen a terhesek oltása mellett foglalt állást, mert a várandós nőket a láztól kell elsősorban óvni.
Az Infektológiai Szakmai Kollégium véleménye (a miniszter szerint magánvélemény)
Elmaradt mind a lakosság, mind az orvosok, gyógyszerészek felkészítése az új világjárványra állítja a testület, amely szerint az ÁNTSZ nem tudja elvégezni a lakosság tájékoztatását, mert erre nincs elég pénze. A plakátok és matricák nyomtatásán túl, a médián keresztül nem indult el a társadalom felkészítése, ami más európai országokban hónapok óta zajlik. Az esetleges fertőzöttekkel kapcsolatba kerülő orvosok, patikusok legfeljebb a védőoltásról kaptak tájékoztatást, azonban a fertőzött betegek ellátásáról már nincs kellő információjuk.
Ráadásul a betegség gyorsabb, mint a vírus kimutatásához szükséges vizsgálat: ha egy beteg az állami ellátás keretein belül fordul orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, a labordiagnosztika hosszabb időt vesz igénybe, mint a betegség teljes lefolyása. A vírusellenes gyógyszerek ugyan jelenthetnének segítséget, gyógymódot - például az oltással nem védhető csoportoknak - a H1N1 fertőzéssel szemben, de csak akkor, ha a fertőzés okozta tünetek első 24-48 órájában alkalmazzák azokat.
Az indokolatlan gyógyszerszedés miatt pedig egyszerűen elveszítheti kedvező, vírusölő hatását az orvosság. A szakmai kollégium állítja: biztonságos, a H1N1 vírus ellen is megfelelõ védelmet nyújtó, jó minõségû védőmaszk sem kapható a patikában. Gyermek méretû maszk pedig még a gyógyászati segédeszköz boltokban sem kapható.
A testület szerint a magyar állam a vakcinaiparban való érdekeltsége miatt nem gondoskodott megfelelő mértékben az antivirális gyógyszerek készletezéséről. Emlékeztetnek rá: az Európai Unió által ajánlott stratégiai készletmennyiség a lakosság 25 százalékának kell, hogy védelmet nyújtson, azonban hazánkban ez az arány az ajánlott töredéke. Így a lakosság nagy része kénytelen maga gondoskodni az antivirális szerek beszerzéséről világjárvány esetén.
Csak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által is ajánlott antivirális szerek biztosítanak megfelelő védelmet a vírus tömeges elterjedésével szemben. Ha a vírus mutálódik, az oltóanyag is hatástalan. A közvélemény tájékoztatása ebben az esetben is elmaradt - állítja az Infektológiai Szakmai Kollégium.
A testület az oltóanyaggal szemben is nagyon kritikusan fogalmazott. Szerintük a vakcina példátlanul gyors engedélyeztetése, az összetétel együtthatóinak tesztelése szakmailag nem elfogadható. "Például a higanyszármazékok kiürülésének ideje a terhes és szoptatós anyákra és a gyermekekre sem igaz. Megdöbbentõ, hogy vakcina dobozán, sem pedig az ampullán nem szerepel lejárati idõ. Fontos kérdés az is, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) - az EU törzskönyvezési hatósága felé miért nem adták be engedélyezésre a magyar vakcinát? Az európai törzskönyv megszerzéséhez több tízezer fõs vizsgálatokat kell elvégezni a hazai néhány százzal szemben. Illetve érthető, hogy olyan országokban akarjuk forgalmazni az oltóanyagot ahol lazák az egészségügyi szabályok. (pl.: Kína)" - fogalmaz a közlemény.
A kormányzat egyelőre nem reagált az orvos szakmai testület állásfoglalására, de hétfőn délben összehívták a pandémiás bizottság ülését.
