A Magyar Helsinki Bizottság pénteki közleményében felidézte: szervezetük társelnöke, Kádár András Kristóf 2007 januárjában panasszal fordult a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz (BRFK), sérelmezve a Kossuth tér műveleti területté nyilvánítását, valamint azt: a téren szolgálatot teljesítő rendőrök megakadályozták, hogy a biztonsági kordon mögötti területre belépjen. A rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt, és kérésre sem közölték nevüket és azonosítószámukat. A rendőrök úgy vélték, azzal, hogy a lezárt területre nem engednek be valakit, nem intézkednek, csak "útbaigazítják" a járókelőket.

A bizottság álláspontja szerint azonban a rendőrségi törvény értelmében intézkedésnek minősül, ha a rendőr egy területet lezár és/vagy megakadályozza, hogy valamely lezárt területre valaki belépjen. Emellett a Kossuth tér lezárására vonatkozó vezetői intézkedés jogsértő.
Kádár András Kristóf panaszában felhívta a figyelmet arra: a rendőrségi törvény alapján a rendőrség, illetve a rendőr a védett személy, valamint a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetve az ott  tartózkodókat távozásra kötelezheti. Ahhoz azonban, hogy az intézkedés jogszerű legyen, szükséges annak vizsgálata, hogy az intézmény vagy személyek biztonsága a lezárás nélkül biztosítható-e, vagyis szükséges és arányos-e az adott intézkedés.

A BRFK megismételt eljárásában csak részben - az azonosító jelvény hiánya, s a rendőrök adatai megadásának elmaradása miatt - adott helyt a panasznak. A döntés ellen benyújtott fellebbezést az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azzal utasította el, hogy a területlezárás ellen nincs helye panasznak. A Magyar Helsinki Bizottság ezután fordult bírósághoz a döntéssel szemben.

A Fővárosi Bíróság azonban elutasította a keresetet, azzal érvelve, hogy a lezárás "belső" rendőri utasításnak minősül, amely önmagában nem tehető panasz tárgyává, és a bíróság által sem vizsgálható felül. Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság 2009. szeptember 8-án kelt döntésében kimondta: a Kossuth tér lezárása, mint személy- és létesítménybiztosítási intézkedés ellen jogorvoslatnak helye van, és az ORFK-nak az új eljárásban, a panasz érdemi vizsgálata során arra kell majd választ adnia, hogy a Kossuth tér lezárása, vagyis az elrendelt létesítménybiztosítási intézkedés, illetve annak meghosszabbítása szükséges és arányos intézkedés volt-e - áll a közleményben.