Többszöri átírás és javítgatás után elkészült a közoktatási törvénytervezet végleges verziója, amit novemberben tárgyal az Országggyűlés és a várakozások szerint még az idén el is fogadnak - adja hírül a Magyar Nemzet.

Az oktatási államtitkárság a jelenlegi ötéves kor helyett már három évesen kötelezővé teszi az óvodába járást, de csak napi négy órára. De felmentés kérhető azon családok esetében, ahol a gyereknek nincs különösebb szüksége az óvodai fejlesztésre. A korai óvodáztatás ugyanis elsősorban a htárányos helyzetű gyerekek felzárkóztatást szolgálná. Csakhogy az óvodák már most is zsúfolásig megteltek. Hogyan lesz elég hely a kötelezettekenek? Az oktatási kabinet szerint a családi napközik veszik magukra ezt a terhet, merthogy a kölezettség ott is teljesíthető lesz. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok nyilván az állami óvodáknál drágább magántintézményeket veszik majd igénybe. Bár még az se biztos, hogy azokból lesz elég. A kormány ugyanis a családi napközik színvonalát is emelné egyúttal, amit az ott dolgozók óvodapedagógusi végzettségéhez kötik.

A javaslat szerint az általános iskolákban egész nap színvonalas programokat kínálnak a gyerekeknek. A foglalkozásokat úgy kell időzíteni, hogy délután négyig kitartsanak. Mindenhol kötelező feladat lesz a tehetséggondozás és a felzárkóztatás. A sorozatos évismétlőket kiscsoportos foglalkozás keretében kell eredményesen felkészíteni a továbblépésre.

De hogyan lesz minderre elég pedagógus, ha a tervezet szerint a jövőben el lehet bocsátani a hét évenként esedékes továbbképzést elbliccelő tanárt? Engedményként a tervezet leehtővé teszi, hogy a kötelezettséget nem teljesítőket kirúgás helyett lefokozzák a fizetés csökkentése mellett. 

Kötelező lesz a mindennapi testnevelés óra. De nem szükséges 45 perces órákat tartani, a kötelezettség teljesíthető más tanórákból lecsípett 15 perces játékos mozgással is.

Tovább szigorítják a hat és nyolcévfolyamos gimnáziumok és nyelvi előkészítők működését. A feltételeket nem teljesítő intézményekben felmenő rendszerben megszüntetik az oktatást. Viszont az is átiratkozhat a szakiskolába, akinek 16 éves korára sem sikerül elvégeznie az általános iskolát.

A közoktatási törvénytervezettel párhuzamosan elkészült a Nemzeti Alaptanterv (NAT) is. Az alaptantervet még az idén tárgyalja a kormány és rendelet formájában legkorábban jövő ősztől, legkésőbb 2013 szeptemberétől bevezetik.

Az új NAT a fejlesztési követelmények mellett rögzíti azt a tananyag minimumot, amelynek elsajátítása nélkül nem végezhető el az általános iskola adott évfolyama. A jelenlegi tárgyak mellett újakkal is megörvendeztetik a diákokat a NAT készítői: így kötelező lesz bizonyos honvédelmi, pénzügyi és fogyasztóvédelmi alapismeretek elsajátítása. Az egyelőre nem világos, hogy ezeket külön tárgyként, vagy csupán egy másik részeként kell tanítani. Erre a kérdésre a hamarosan szintén elkészülő kerettantervek adnak választ. Az iskoláknak egyébként ezek alapján kell kidolgozniuk saját tantervüket.

Az angol nem lesz kötelező nyelv, sőt az államtitkárság inkább a német, a francia, illetve más nyelvek elsajátítását ösztönzi.