Balog Zoltán újrakeverte a posztokat minisztériumában
L. Simon László személyét illetően az együttműködésben mutatkozó véleménykülönbségek vezettek a leváltáshoz, amelyek közte és az államtitkár között mutatkoztak – mondta a miniszter –, s végül azt a döntést eredményezték, hogy a továbbiakban nem fognak együttműködni. Ugyanakkor nagyra értékelte az államtitkár munkáját. Kreatív, lucidus kultúrpolitikusnak nevezte L. Simont. Munkája a polgári oldalon nélkülözhetetlen, tette hozzá, ezért a kulturális bizottság élére helyezik vissza a tervek szerint. Utódja Halász János, jelenlegi parlamenti államtitkár, kipróbált ember, az első Orbán-kormány idején szintén államtitkári szerepet töltött be az akkori NKÖM-ben.
A távozó államtitkár hozzászólásában kifejtette: a miniszternek joga van munkatársait megválasztani, ő pedig ezt méltósággal elfogadja. Igaz, úgy készült nyolc hónappal ezelőtt, hogy a ciklus végéig fog dolgozni. Megerősítette, a távozás oka nem szakmai nézetkülönbség. Nem igazak a lapokban megjelent azon feltételezések, hogy a Magyar Művészeti Akadémiával kapcsolatos nézetkülönbség lenne a leváltás oka. Az ok inkább a habitusbeli különbségben kereshető. A munkát a tervek szerint a parlamenti kulturális bizottság élén folytatja, s ha visszahelyezik ennek élére, akkor a bizottság nem oppozíciója lesz a szaktárcának, hanem a segítője – ígérte L. Simon.
Balog Zoltánnal megegyeztek, hogy az NKA alelnöki tisztét is megtarthatja. Kiemelt néhány eredményt is a nyolc hónap alatt elvégzett munkából: a közművelődési intézményrendszer átalakítását, valamint azt, hogy problémamentesen zajlott le a megyei kulturális intézményeknek az önkormányzatok részére való átadása, kiemelte az alfa programot, a múzeumi negyed koncepciójának elkészítését, az új levéltári törvényt és a Nemzeti Levéltár létrehozását, a Nemzeti Közgyűjteményi és Közművelődési Intézet megalapítását, az artmozik támogatását, a Publishing Hungary programot, vagy az évi 200 millióval támogatott köztéri szoborállítási programot.
Végül személy szerint is megköszönte az államtitkárság kollektívájának és vezetőinek, hogy segítették munkáját. Mint megjegyezte: ő nem azon államtitkárok sorába tartozik, akit az apparátus gáncsolt el.
Az új kulturális államtitkár, Halász János a folytatásról és az együttműködésről beszélt. Mint mondta, nagy örömmel fogja megszavazni L. Simon bizottsági elnöki kinevezését, hisz tíz éve dolgoznak együtt, az eddigi eredményeket pedig értékeli, s igyekszik továbbvinni. Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy támogatja az MMA-t és a további térnyerését elősegítő törvénytervezetet (melyben egyébként nem szerepel a Műcsarnok átadása). Az eredmények folytatásába és az együttműködésbe beleérti az MMA-t is – mondta. Az intézményvezetői kinevezések rendszerének átalakítását, a pályázati rendszer háttérbe szorítását maga is szorgalmazza, sőt ebben kicsit L. Simon előtt is járt, hiszen ezt ő már korábban is javasolta – jelezte. Ennek ellenére mérlegelni fogják a véleményeket, és „a legjobb döntést fogják meghozni”.
Balog Zoltán a szociális felzárkóztatási ügyek felelősévé nevezte ki Kovács Zoltánt, aki eddig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára volt. Bár elégedett Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár munkájával, de nem mindig sikerült bemutatni az elért eredményeket. Kovács Zoltán alkalmas lesz erre a feladatra. Fontos, hogy megértsék az emberek, hogy ami a romák érdekében történik, az az egész ország érdekében történik – mondta Balog Zoltán –, s Kovács Zoltán az eredményeket meg tudja majd védeni nemzetközi szinten is. Megjegyezte: az új államtitkár Abaúj megyei származású, s pontosan ismeri azt a társadalmi helyzetet, amellyel foglalkozni kell.
A felsőoktatási reform kiteljesítése is teljes embert kíván, folytatta Balog Zoltán. Ezért Klinghammer Istvánt, az ELTE volt rektorát kérte fel, hogy államtitkári rangban vigye tovább ezt a területet. Hoffmann Rózsa pedig a köznevelés ügyét irányítja, s az új nemzeti alaptanterv, a pedagógus-életpályamodell elindulására koncentrál. Kérdésünkre, hogy az eddigi felsőoktatási helyettes államtitkár, Maruzsa Zoltán feladatköre változik-e a kinevezés miatt, a miniszter azt mondta, hogy csak ráerősítenek a munkájára.
Klinghammer István bemutatkozó beszédében elmondta, jelmondata egy Vedres István nevű XIX. századi tudóstól származik, s eszerint „ami jó, fontos, és ma el nem végzed, annak kárát holnap mindjárt érzed”. Ez most is időszerű. A tudásipar jól elkészült hallgatókat kíván. Mint fogalmazott: a felsőoktatás reformjában minden egyetemi polgárra szükség van, a professzoroktól a hallgatókig és a fenntartóig. Ebben szeretne először nyugalmat teremteni, azután pedig elérni, hogy a magyar diploma megint olyan értékes legyen, mint volt évszázadokon keresztül. S hogy miként érhető ez el? Az egyetemi polgárok tegyék azt, amire készülnek, az oktatók oktassanak, a hallgatók tanuljanak, mondta. A reform hat pontjából ötben a megoldás útján haladnak. A hatodik a hallgatói szerződések kérdése. Meggyőződése szerint ebben is sikerül jó szándékkal megegyezést kötni a társadalom elvárása szerint. Tapasztalatom alapján pesszimista vagyok, terveimben optimista, mondta Klinghammer István.
A kulturális államtitkárrá kinevezett Halász János helyére Doncsev András, a tárca kommunikációs vezetője lép elő a parlamenti államtitkári székben. Doncsev eddig a háttérben dolgozott, Balog bizalmát élvezi, aki, mint kiderült, politikai tisztánlátását és munkabírását értékeli. A minisztérium kommunikációját továbbra is Doncsev irányítja majd.
