“Úgy viselkedtem, mint egy szűzlány, és akkor rájöttem, hogy talán buzi vagyok”
Takács Mária rendező másfél órás kreatív, szocio-dokumentumfilmje azt mutatja be, milyen volt a rendszerváltozás előtt Magyarországon meleg férfiként élni. A témának 4 fiatal meleg srác ered a nyomába. A feltárt személyes élmények, a kikért titkosszolgálati akták, a mai társadalmi és jogi környezet tükrében értelmezik az elmúlt 50 évet. A többszörösen összetett, sajátos keresztmetszetben kirajzolódik az a folyamat is, ahogyan a rendszerváltozás után az addig tabuként kezelt téma a közbeszéd része lett.
Az idős szereplők válogatásánál fontos szempont volt a névvel, arccal való szereplés. A mai magyar politikai helyzet miatt egyáltalán nem egyszerű olyan meleg embereket találni, akik szabadon, a nyilvánosságot vállalva elmondanák élettörténetüket. A nagyobb társadalmi-politikai láthatóság sajnos nem feltétlenül jár együtt az erősebb elfogadottsággal. Az ingerküszöböt és a toleranciát illetően – a politikai közbeszéd és a társadalom állapotával szorosan összefüggő – visszarendeződésnek is tanúi vagyunk.
A rendező 2009-ben készítette el Eltitkolt Évek című 90 perces dokumentumfilmjét, mely történelmi, szociológiai vonatkozásban vizsgálta, interjúk segítségével mutatta be a magyarországi leszbikus nők életét. A film sikere (a VII. Verzió Nemzetközi Dokumentum- és Emberi jogi filmfesztivál különdíja, az ERSTE Foundation Social Integration díja) azt bizonyította, hogy a témával érdemes foglalkozni, hiszen hiteles filmek itthon alig készültek.
A film nem csak témájában, dramaturgiájában is különbözik majd az Eltitkolt évektől. – A férfi homoszexualitás érzékenyebb témakör, megbélyegző véleménye sok embernek van, valódi ismerete azonban jóval kevesebbeknek. A tárgyalt időszak társadalmi kontextusán túl, annak politikai berendezkedését, ezt a kisebbséget érintő diszkrimináló rendszerét hangsúlyozottabban szeretné bemutatni. A fiatal meleg srácok bevonásával generációs kérdésekkel is gazdagítja az értelmezési lehetőségeket – fogalmaz a rendező, aki kénytelen volt adománygyűjtő kampányba is kezdeni. Állami támogatást ugyanis nem kaptak, az MTVA nem szakmai alapokon, hanem a film témája miatt utasította el pályázatukat. – A homofób nagypolitika és a diszkriminatív közbeszédek országában erre nem is számíthatunk – fogalmaz Takács Mária, aki reméli, hogy az adományokból be tudja majd fejezni a filmet.