Az Országgyűlés 305 igen, 66 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a Kósa Lajos (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) kezdeményezését. A képviselők megszavazták azt is, hogy az Országgyűlés elnöke a törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnöktől.

A zárószavazás előtt a parlament elfogadott több, szövegpontosító módosító indítványt.

A családok támogatásáról szóló törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosítása alapvető céljaként az előterjesztők azt jelölték meg, hogy az állam egyértelmű üzenetet fogalmazzon meg arról, hogy az iskolakerülés, az indokolatlan hiányzás tűrhetetlen magatartást jelent és a családi pótlék tekintetében is következményeket von maga után.

A törvény két részre bontja a családi pótlékot: a nevelési ellátásra és az iskoláztatási támogatásra.

Rögzíti, ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásairól 10 órát igazolatlanul mulaszt, akkor a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyermek lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a várható következményekre. Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn - a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás felfüggesztését.

A települési önkormányzat jegyzője egy határozatban dönt az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről, védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendeléséről, az eseti gondnok kirendeléséről és ezzel egyidejűleg az iskoláztatási támogatás összegének a települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára történő utalásáról.

A kormány a törvény alapján felhatalmazást kap, hogy a családtámogatási folyószámlán rendelkezésre álló összeg felhasználását rendeletben szabályozza.

Az elfogadott jogszabály rögzíti a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának lehetőségét, ez legfeljebb hat hónapra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása a feltételek fennállása esetén ismételten elrendelhető.

Ha a védelembe vétel során felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, ennek megvizsgálása érdekében a települési önkormányzat jegyzője megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat a megkereséstől számított 10 munkanapon belül tájékoztatja a települési önkormányzat jegyzőjét vizsgálatának eredményéről, és szükség szerint javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására. Nem kell megkeresni a gyermekjóléti szolgálatot, ha a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását.

Ha a védelembe vétel során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása válik szükségessé, a települési önkormányzat jegyzője – a gyermeket gondozó szülő, illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatását követően, véleményük figyelembevételével, továbbá a gyermekjóléti szolgálat és szükség szerint a jelzőrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével – gondoskodik a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről.

A pénzfelhasználási terv figyelembevételével a települési önkormányzat jegyzője egy határozatban dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról, annak mértékéről, időtartamáról és módjáról, védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendeléséről, az eseti gondnok kirendeléséről és ezzel egyidejűleg a természetben nyújtott családi pótlék meghatározott összegének a családtámogatási folyószámlára történő utalásáról.

A Fidesz múlt hét hétfőn indítványozta, hogy a törvény zárószavazását ne tartsák meg. Ezzel kapcsolatban Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke az MTI-nek azt mondta: egy héttel tolják későbbre a zárószavazást.

Indokként leszögezte: a törvény végrehajthatósága érdekében pontosítani kell a definíciós rendszert egy-két ponton, különösen a gyámhivataloknak szabott feladatok tekintetében.

A törvény 2010. augusztus 30-án lép hatályba.