Udvarias nemet mondott a bizottság az egészségügyi béremelésre
Másodszor futott neki a Jobbik, hogy egyéni indítvánnyal vegye rá a kormányt, rendezze az egészségügyi béreket. Először decemberben próbáltak 100 milliárd forintot átcsoportosítatni a célra, akkor elvérzett az ötlet. Most megint megpróbálták, bár ezúttal összeg nem szerepelt a javaslatukban, csak azt kérték, hogy a döntéshozók kezdjenek hozzá az ágazatban szükséges bérrendezés előkészítéséhez és március végéig fizessék is ki az orvosnak, nővéreknek ebből egy részletet.
Pősze Lajos (ma már független, a javaslat benyújtásakor még jobbikos) képviselő hosszan és szenvedélyesen érvelt Gyenes Gézával (Jobbik) közösen benyújtott indítványuk mellett. Volt szó már-már éhező orvosokról, pénzügyeikben állandó választásra kényszerülő emberekről. Pősze Lajos egyenesen azt vizionálta, hogy néhány éven belül chater járatok fogják szállítani a magyar orvosokat például Németországba, ahol már most tízezer orvos hiányzik az állami ellátásból. A képviselő szerint nem megengedhető, hogy a fiatal orvosok másod-, harmadállásokat vállaljanak, s harmincas éveikre teljesen kimerüljenek, mert nem tudnak megélni a fizetésükből. Ezután izgalmas színjáték vette kezdetét.
A képviselők egymásra licitálva ecsetelték az egészségügyben dolgozók sanyarú helyzetét, meg az előző két ciklus szocialista kormányainak "bűneit". Hegedűs Tamás (Jobbik) szerint, ha most nem talál megoldást a kormány a problémára, később sokba, nagyon sokba fog ez az országnak kerülni.
S bár az orvos- és nővérbérekkel kapcsolatos megoldásokban voltak különbségek a felszólalók között, összességében nagy volt a teremben az egyetértés, hogy valamit tenni kell. Különben a helyzet katasztrófához vezet, az ellátórendszer az összeomlás szélén van, a nyelvet beszélők mennek neki a világnak, a maradók meg nem győzik a munkát, kiégtek.
Kovács Tibor szocialista képviselő ugyan már a vita elején jelezte: nem jó jel az indítvány sorsát illetően, ha a kormány képviselője nincs jelen egy ekkora horderejű téma megvitatásánál, mert azt is jelentheti, hogy mégsem kívánnak a dologgal foglalkozni. Ám Kovács József, a bizottság fideszes elnöke rendre intette a szocialista politikust. Mondván: nem árt, ha a képviselők az ülés előtt olvassák a napirendet. A tárgysorozatba vételhez nincs szükség kormányzati képviselőre.
Később aztán mégis a szocialista Kovácsnak lett igaza. A bizottság egyetlen (Nagy Kálmán, KDNP) tartózkodása mellett egyhangúlag megszavazta a javaslat tárgysorozatba vételét, de a kormánypárti többség azt már megakadályozta, hogy egyidejűleg döntsenek az indítvány általános vitára való alkalmasságáról. Márpedig ez az aktus a belépő, hogy a döntéshozók a plenáris ülésen érdemben tárgyaljanak az egészségügyi bérekről.
Hiába kezdeményezte Kovács Tibor (MSZP) az újabb, a javaslatot az általános vitáig eljutttató szavazási aktust, a fideszes többség ezt elvetette. Kovács Tibor utóbb a Népszabadságnak elmondta: őt azzal hűtötték le, hogy nem lehetséges erről most dönteni, pedig szerinte nagyon is létező gyakorlat a bizottságokban, hogy a tárgysorozatba vétel után, azonnal döntenek általános vitára való alkalmasságáról.
A tárgysorozatba vétel az indítványok sorsát illetően szükséges, de nem elégséges procedúra. Nagyos sok indítvány jut el eddig a pontig, de azután soha nem kerül a tárgyalandó napirendek közé.
