Béremelésért tüntettek a pedagógus-szakszervezetek

Több ezer fős tüntetéssel ünnepelték a szakmai érdekvédők a Pedagógus Napot. A demonstrálók a köznevelési és a szakképzési törvény hatályba lépésének elhalasztását, valódi egyeztetést és több pénzt követelnek.

A pedagógus napi demonstráció tíz órakor kezdődött. Az első órában alig lézengtek a képviselő irodaház mellett a tüntetők. – Ne számíts tömegre. Elkeserítő – mondta egy piros ruhás kontyos nő kollégájának, hozzátéve, rengetegen aggódnak az új törvények bevezetése miatt, mégis kevesen jönnek. A kolléga csak annyit válaszol: „itt már nem lehet mozgósítani senkit.” Egy idősebb nő azzal vigasztalta őket, hogy a tavalyi tüntetésen is az utolsó pillanatban érkezett meg a tömeg.

Aztán a parkolóban autók tűntek fel, férfiak szálltak ki, piros színű magyaros, arany zsinórozású dolmányban. Néhányan megijedtek, hogy  ellentüntetők fogják megzavarni a demonstrációt, de hamar kiderült, az egyenruhások a Pomázi Önkéntes Tűzoltózenekar zenészei, akik a gyülekezés alatt a hangulatot fokozzák.

Egy margarétával díszített filckalapban álló férfi tábláján az áll,  „Mennyei Erőforrás Mystériuma alattvalóknak”.  A mellette lévő férfi, Kontár Kormány feliratú táblával, azt tanácsolta, inkább a pedagógusokat kérdezzük, ő ugyanis csak szimpatizáns. – Nagy bátorságra vall, hogy egyáltalán itt vannak. Bár akkor is kirúgják őket, ha nem demonstrálnak – tetti hozzá.

Az egyik kőbányai iskolából érkező tanár azt mondta, a tantestületben minden második szó a félelem, így nem tartja meglepőnek, hogy nem dagadt több tízezres tüntetéssé a pedagógus napi megmozdulás.

– Azért vagyok itt, mert a köznevelési törvény megalkotásánál semmilyen szakmai egyeztetést nem folytattak. A törvény szeptembertől életbe lép, de senki nem tud semmit. Napi szinten röppennek fel hírek számokról, hány embert bocsájtanak majd el, hány forintot vonnak majd el az iskoláktól, de semmi konkrétum nincs – indokolta egy fiatal tanárnő, miért csatlakozott a demonstrációhoz. Egy idősebb budapesti nő pedig a sajtót okolta: – Csak azokban tudatosult, mekkora a baj, akik napi szinten tájékozódnak. A legtöbb szülőben viszont nem tudatosult, hogyan hat ez az átalakítás a gyerekekre. A sajtó hallgat, a legtöbb híradóból nem derül ki, milyen nagy baj van az oktatásban.

Az iskola fenntartói oldalról is kerestünk véleményeket. A polgármestereket, önkormányzati képviselőket ugyanis a legközelebbi helyhatósági választásokon húsbavágóan érinti majd a kórházak, rendelőintézetek és az iskolák államosítása. A demonstráción az önkormányzati oldalról nemigen voltak jelen. Egy kisváros jegyzője, aki a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének tagjaként érkezett, ezt azzal magyarázta, hogy az önkormányzatok még nem látják pontosan milyen problémákkal kell szembesülniük. – Nem lehet tudni, mikor történik meg az iskolák átadása, átvétele, nem tudjuk, mennyi pénzt vonnak el. Folyik a számháború. Azt valószínűsítjük, többet von majd el az állam, mint amennyibe a személyi kiadások (azaz a tanárok fizetése – a szerk.) a településeknek korábban került. Az önkormányzatok zöme még mindig  politikai alkukra vár, márpedig ilyenek nem lesznek – foglalta össze.

A tüntetők közül néhányan amiatt morgolódtak, hogy az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció sajtótájékoztatót tart néhány méterre a gyülekező tömegtől. – Össze fogja mosni a sajtó az ellenzéki pártok akcióját és a pedagógusok érdekképviseleti megmozdulását – mérgelődött egy nyugdíjas tanár. Ebben megosztottak a résztvevők, egy másik tüntető éppen azt reklamálta, hogy kevés a politikus a tömegben. Szerinte több politikusnak kellett volna a pedagógusokkal szolidaritást vállalnia.

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat

A szakszervezeti zászlók között megbújt egy József Attila kép, „Fehérek közt európai” felirattal, valamint egy „Tisztelt Ház! Mit szólna ehhez Eötvös?” feliratú tábla. A legnagyobb sikere annak a transzparensnek volt, amelyen egy nagyméretű plüss béka csücsült. A készítője, egy miskolci középiskolai tanár el is magyarázta a kettős jelentést: – Erkölcsi megbecsülésünk a béka feneke alatt van. De azt is ki akarjuk fejezni, hogy ezt a békát már nem nyeljük le.

A demonstráció résztvevői közben többen lettek. Az oktatási államtitkárság Szalay utcai épülete felé legalább kétezres tömeg vonult, az élen a muzsikáló tűzoltózenekarral. A feliratok szerint Tolna megyéből, Kaposvárról, Fejér megyéből is érkeztek pedagógusok. Lassan betöltik a minisztérium előtti utcát. A rezesbanda abbahagyja, a hangszóróból Oláh Ibolya Magyarország című dala hangzik fel. Mire mindenki megérkezik, már Koncz Zsuzsa szól. Aztán elkezdődnek a beszédek. A moderátor arról tájékoztatott, a tüntetést kezdeményező öt szakszervezeten – A Pedagógus Szakszervezetén, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetén, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetén, az Oktatási Vezetők Szakszervezetén és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezeten - kívül több tucat érdekképviseleti és oktatás-szakmai szervezet fejezte ki a támogatását. Köztük a LIGA Szakszervezetek, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, Magyar Szolidaritás Mozgalom. Emellett számos európai pedagógus érdekképviselet, ciprusiak, belgák, észtek, franciák, írek, lengyelek, spanyolok, svédek, szerbek, szlovénok, oroszok, örmények fejezték ki szolidaritásukat a magyar pedagógusokkal.

– Amíg Magyarországon van oktatás, addig a Pedagógusok Napja mindig ünnep lesz. Egyszer talán lesz okunk valóban ünnepelni – kezdte beszédét, a PDSZ elnöke. Mendrey László az oktatási államtitkárság „egyik dolgozójának” szavait idézte, aki szerint a szakszervezetek félretájékoztatják a közvéleményt, hazudnak. A tömeg értette, hogy Hoffmann Rózsa államtitkár szavaira utal, ezért hangos fújolásba kezd.  – Elfogyott a hitünk, a reményünk és a pénzünk. – folytatta Mendrey – Ígérnek nekünk pedagógus életpályát, de ahhoz, hogy azt bevezessék, nyolcvan milliárdra van szükség. A Széll Kálmán tervek viszont arról szólnak, hogy hogyan vonjanak ki tíz és százmilliárdokat az oktatásból – fogalmazott, hozzátéve: kannibalizmusra kényszerítik a pedagógusokat, hogy osztályokat vonjanak össze, iskolákat zárjanak be, kollégákat bocsássanak el. Ezután arra figyelmeztetett, hogy éppen a legrászorulóbb kisgyermekeknek nem fogják tudni azt a törődést megadni, amire szükségük volna. Szerinte az államosítás nem javulást, hanem minőségi romlást hoz az oktatásba. – El ne hidd azt, bárki mondja, hogy ez jó így, el ne hidd, hogy minden rendben, bárki szédít, el ne hidd, hogy megváltoztunk vezényszóra – zárta beszédét Mendrey László. Az utána következő szónok, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke arról beszélt, hogy az oktatás átalakításának egyik legnagyobb vesztese a szakképzés. Tóth József azt mondta, az új törvény visszarendeződést jelent egy másik kor világába. – Szolgálja-e a szakképzést, hogy az elmúlt években drága pénzért felújított tanműhelyek kiürülnek? Ha a szakképzésben dolgozóknak máshol kell munkát keresniük a nem létező munkaerőpiacon? – tette fel a  kérdést, hozzátéve, a kéz műveléséhez, a fej, az értelem, érzelem művelése is elengedhetetlen.

– Fejet hajtok a pedagógusok fáradhatatlansága, munkája előtt. De kedves pedagógusok! Álljatok a sarkatokra! Harcoljatok az iskoláitokért! Ne keressétek titokban a hatalom kegyeit! – ezt már Nádori Lívia mondta, aki a szülők, és a Hálózat a Tanszabadságért nevű szervezet nevében arra bíztatta a tanárokat, bízzanak a nyilvánosság erejében, mert az nem hozhat nagyobb bajt, mint amiben most vannak. – Ha csak szűk körben morgolódtok, azzal nem szolgáljátok a gyerekek érdekeit. Hangoztassátok véleményeteket szabadon! Tanuljunk együtt demokráciát a gyerekeinkkel, mostantól mi, iskolapolgárok legyünk a demokrácia letéteményesei!

Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy az oktatásban dolgozók nem tudnak felkészülni az új jogszabályok életbelépésére, ezért szükséges lenne mind a köznevelés, mind a szakképzési törvény hatályba lépésének elhalasztására. Somogyi kiemelte: az iskolaigazgatóknak kell majd szembenézni azokkal a pedagógusokkal, akiket el kell bocsájtani, és azokkal is, akik maradnak, de egyre romló munkakörülmények között kell majd tevékenykedniük. Ezután emlékeztetett: a költségvetésnek egykulcsos adóra futotta, 500 milliárdos MOL részvényekre futotta, és sokmiilliárdos stadionépítésre is futja. – Elég volt abból, hogy az oktatáson akarják a rossz gazdaságpolitikai döntéseket behajtani! – fejezte be beszédét, hozzátéve, hogy csak összefogással, a félelem leküzdésével lehet eredményeket elérni.

A felszólalások sorát a demonstrációt kezdeményező PSZ elnöke zárta. Galló Istvánné nem szeretné, ha hagyományt teremte azzal, hogy minden Pedagógus Napon az oktatási államtitkárság elé kell vonulniuk. „Egyszer eljön az igazság pillanata, és mindenkinek el kell számolnia a tetteivel” – fogalmazott. Galló Istvánné elmondta, a súlyosan pedagógus és gyerekellenes törvények valódi egyeztetések nélkül születtek. A PSZ tavaly átadott petícióját válaszra sem méltatták az államtitkárságon. – Az államosítás előtt néhány hónappal még nem állt fel a megyei-járási intézményfenntartó hálózat. Az iskolák mindent éreznek, csak biztonságot nem – tette hozzá. – Az államosítás, a Nemzeti Alaptanterv mind csak eszköze annak a sátáni tervnek, hogy az állami ideológia mindenhol érvényesülhessen. Ki kell mondani, hogy az állam a hatalomhoz hű alattvalókat akar nevelni, olyanokat, akik nem kérdeznek, nem kételkednek, csak hisznek. A kialakuló rendszer határozza meg a gyerekek sorsát, ki mehet majd gimnáziumba, és kiből lesz cseléd. Az oktatás nem csak a pedagógusokat, hanem mindenkit érintő közügy. Az átalakítások következményei az egész társadalmat érinteni fogják. El kell halasztani a köznevelési törvény hatályba léptetését, és módosítani kell azokon a pontokon, amelyek jóvá tehetetlen károkat okoznának – zárta beszédét.

Ekkor Muity Mária, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnökségi tagja felolvasta a szakszervezetek képviselői által aláírt petíciót, amelyben követelik, hogy a magyar kormány halassza el egy évvel a köznevelési és szakképzési törvény bevezetését, vonja be az érdekképviseleteket az oktatási döntésekbe, illetve hajtson végre a közszféra egészében húsz százalékos bérelemelést.

A petíciót a minisztérium részéről két politikai tanácsadó vette át. Azóta a Fidesz közleményben reagált a pedagógusok demonstrációjára. Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője először az „elmúlt nyolcévre” hivatkozott, majd hazugságnak nevezte a pedagógus elbocsájtásról szóló híreket. „A Fidesz minden lépését gyermekeink jövőjének - alaptörvénybe is foglalt - biztosítása vezérli” – szögezte le közleményében.

Pedagógus tüntetés az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt. Elfogyott a reményük, a hitük és a pénzük
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.