George Orwell 1984 című regényéből olvasnak fel a Belügyminisztérium előtt civil aktivisták a nemzetbiztonsági törvény módosítása elleni tiltakozásul. Az Alkotmány nem játék elnevezésű csoport – amely korábban többek között az alaptörvény módosítása ellen is szervezett utcai megmozdulásokat – közleménye szerint arra a folyamatra akarják felhívni a közvélemény figyelmét, amely során "a kormány lépésről lépésre terjeszti ki saját hatalmát és korlátozza mindannyiunk szabadságát". Reggel nyolc óra óta tucatnyi tüntető ült le a BM főbejárata elé, és hangszóróval olvasnak fel részleteket Orwell kultikus disztópiájából.

Az akciót a parlamenti szavazásra időzítették: a képviselők kedd este döntenek a titkosszolgálati törvény módosításáról, amely alapján a rendvédelemben, valamint különböző állami intézményekben és vállalatoknál dolgozókat az állam – bármiféle ésszerű ok vagy konkrét gyanú hiányában is – folyamatos megfigyelés alatt tarthatja, személyes beszélgetéseiket lehallgathatja. Évente kétszer harminc napon keresztül pedig még szigorúbb megfigyelésnek vetheti őket alá: lakásukat titokban átkutathatják, telefonbeszélgetéseiket lehallgathatják, leveleiket elolvashatják. A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esők körét lényegében a kormány határozhatja meg.

A csoport közlése szerint a törvény tartalmilag is kiterjeszti a nemzetbiztonsági ellenőrzés kereteit, ami a magánszféra aránytalan és így alkotmányellenes korlátozását jelenti. A nemzetbiztonsági törvény jelenlegi módosítása teljesen kiszolgáltatja az érintetteket feletteseiknek: könnyen lehet, hogy az állásukkal játszanak majd, ha munkaidőn kívül kollégáikkal, barátaikkal vagy házastársukkal akár saját lakásukon beszélgetve kritikát fogalmaznak meg felettesükkel, vagy a jelenlegi rezsim működésével kapcsolatban. A törvény lehetővé teszi a nemzetbiztonsági ellenőrzések önkényes alkalmazását, az érintettek további megfélemlítését.

A kormány a korrupció visszaszorításának céljára hivatkozik az állami megfigyelések kiterjesztésével kapcsolatban. Ezt azonban nem tudjuk elhinni arról a rezsimről, amelynek – ahogyan azt legutóbb a trafikügy is megmutatta – lényege a korrupció.

"Itt és most nem csupán a nemzetbiztonsági törvényről van szó. A kormány napról napra terjeszti ki hatalmát, és korlátozza a szabadságot. A kormánypárt az uralma alá hajtja az alkotmánybíróságot, a közmédiát, az egyetemeket, a közoktatási és a kulturális intézményeket. Korlátozzák a sztrájkjogot, korlátozzák a parlamenti vitát és korlátozzák a parlamenti választások szabadságát – amennyiben saját hatalmi érdekeik szerint alakítják át a választási rendszert. A kormány akarja megmondani, hogy melyik felekezetnek lehet egyháza, melyiknek nem; hogy mely családok élvezhetik a családnak járó alkotmányos védelmet, és melyek nem. Bár a szólásszabadsághoz fűződő jogunkkal élhetünk – élünk most is és mindenki másnak is javasoljuk, hogy beszéljen félelem nélkül, szabadon – a szabadságjogaink folyamatosan, és félelmet keltő módon szűkülnek, ami egyre többeket tarthat vissza attól, hogy kinyilvánítsák a véleményüket. Szabad országban szeretnénk élni. Szeretnénk Magyarországon élni. Szabad Magyarországot!" – zárul a tüntetők közleménye.

Neveket akar a BM

A tüntetők délelőtt átadták a Belügyminisztérium dolgozóinak az 1984 egy, Pintér Sándor belügyminiszternek írt ajánlásukkal kiegészített példányát. "A könyvet átvevő minisztériumi dolgozók hajthatatlanul ragaszkodtak hozzá, hogy a könyvet a jelenlévők egytől egyig, teljes nevükkel aláírják. A kérésüknek eleget tettünk, bár kíváncsiak vagyunk rá, hogy pontosan miért van szüksége a minisztériumnak a résztvevők neveire" – tájékoztattak Facebook-oldalukon a demonstrálók.