A demonstrációra meglepően sokan, becslésünk szerint mintegy kétezren jöttek el. Az elmúlt egy-két évben a civilszervezetek tüntetéseire vagy a facebookon kezdeményezett akciókra általában pár száz ember volt kíváncsi.

A szombat délutáni tiltakozás, amelyen képviseltette magát a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Hallgatói Hálózat és az Oktatói Hálózat, a korábbiaknál mindenképpen nagyobb tömeget mozgatott meg. A szervezők szerint ez azért nagy eredmény, mert a tantestületekben a félelem az úr. A Hívatlanul-csoport azt szeretné üzenni a pedagógusoknak és a szülőknek, hogy nem szabad hallgatásba menekülni, ki kell állni az esélyteremtő közoktatásért.

A tiltakozók szerint az új köznevelési törvény semmibe veszi a gyerekeket, a tanárokat és a szülőket. „A gyerekek nem bűnözők, a szülők nem gyerekek”, „Heti 5 tesi, 5 négyzetméteren”, Klik fiam, ülj le, elégtelen”, „Mondj nemet a nemzeti agymosás rendszerére!” – ilyen feliratok szerepeltek a transzparenseken. A tüntetés a Bazilika előtt kezdődött, ahol a felszólalók az alapvető demokratikus értékekért, a szabadságért, az egyenlőségért, az emberi jogok tiszteletben tartásáért, a toleranciáért és a szolidaritásért álltak ki.

Az egybegyűlt tömeg a Hívatlanul-csoport egyik alapítójával, Tóthfalusi Annával együtt sorolta azt a 13 pontos követelést, amely voltaképpen tiltakozás az iskolák központosítása, az alternatív iskolák ellehetetlenítése, a szegregáció, az ideológiai megfontolások alapján kialakított központi tanterv, a tudós kollégák korai kényszernyugdíjaztatása és a felsőoktatás elsorvasztása, valamint a szülői és diákjogok korlátozása ellen. Mindezek mellett a tüntetők követelték a diákok rendőri felügyeletének azonnali megszüntetését az iskolában, a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás felszámolását, a 18 éves korig tartó tankötelezettség visszaállítását, a Pedagógus Kar felszámolását, és a tanszabadság helyreállítását. A szervezők aláírásgyűjtésbe kezdtek, azt kérve a jelenlévőktől és a szimpatizánsoktól, hogy az interneten petíció formában elérhető 13 pontot írják alá minél többen. - Ma ez az első lépés, hogy változtassunk. Rajtunk múlik, hogy nagy lépés lesz-e – hangzott el. Tóthfalusi Mariann a Népszabadságnak elmondta, minden egyes perc, amit a gyerekek a jelenlegi oktatási rendszerben töltenek, káros számukra, és nem csak rövid rávon.

A megmozdulásnak ez a része azzal ért véget, hogy a tömeg elénekelte Verdi Nabuccojából a Szabadság kórust, Fábri Péter szövegével, amelyet a szerző Göncz Árpád köztársasági elnök 90. születésnapjára írt.  - Lesz itt még, lesz itt köztársaság! hangzott a kórus refrénje. A tömeg ezután, a téli demonstrációkon gyakran hallott „szabad ország, szabad iskola”, „Semmit rólunk, nélkülünk!”, illetve a „Hoffmann Rózsa, menj a búsba!”, rigmust skandálva, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ épület érintésével az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalai utcai épülete elé vonult.

Lóránd Ferenc, az Országos Köznevelési Tanács éppen a Hoffmann-féle köznevelési törvény szellemisége miatt két éve lemondott elnöke, beszédben azt hangsúlyozta: egy közoktatási rendszer demokratikusságát az méri, hogy bármely gyerek, aki hat évesen bekerül az iskolába, olyan tudással tud-e onnan kilépni, amely képessé teszi őt a társadalomba való beilleszkedésre. Megható üzenetben köszönt a Kertész utcai dolgozók iskolájának egykori tanulóinak, akiktől „a demokráciát tanulta”. Ezek az emberek akkor a napi munkájuk után beültek az iskolapadba, hogy megszerezzék azt a tudást, amit a családi hátterük miatt másképp nem tudtak megszerezni. – Szeretném, ha eljutna a hangom hozzájuk és megölelhetném őket – mondta Loránd Ferenc, a modern magyar pedagógia doyenje. Szavait vastaps kísérte.

Hatásos beszédet tartott Koller Erik, középiskolai testnevelő tanár is. - Azért kell minket, pedagógusokat meghallgatni, mert az önök gyerekeiről van szó – üzent a szülőknek. Százból nyolcvan diák olyan iskolába jár, ahol nincs magnó, cd lejátszó, kréta, szivacs, falitérkép, ahol nincs felszerelt természettudományos labor, nincs szertár, ahol kiégett neoncsövek vannak és potyog a csempe a falról, a takarítónő pedig saját pénzén veszi a hypot. Ahol a tanáriban nincs rendes számítógép, vagy ha van, nincs internet, vagy ha az is van, nincs fénymásoló. Elvették az iskolák normális működéséhez szükséges pénzt – fogalmazott.

A minisztérium épülete előtt felszólalt a PDSZ elnöke, Mendrey László is, aki saját példáját említve világított rá arra, hogy a szeptembertől hatályba lépett pedagógus életpályamodell valójában nem növelte, hanem sok esetben csökkentette a pedagógusok órabérét. A szülők nevében Salamon Eszter, az európai Szülők Magyarországi Egyesületének vezetője szólalt fel. Kritizálta az Orbán-Hoffmann féle köznevelési rendszert, mert az nem tartja alkalmasnak a szülőt gyermeke nevelésére.

A budapesti tüntetéssel egy időben Szegeden, Pécsen, és Sopronban is voltak megmozdulások.