Tubesi radar: minden kezdődik elölről
Új eljárásra kötelezt a tubasi lokátor ügyében a Honvédelmi Minisztérium (HM) építési hatósági osztályát a Legfelsőbb Bíróság (LB) tegnap. A NATO védelmi rendszerébe illeszkedő - és nagyrészt a katonai szövetség által finanszírozott - úgynevezett 3D radarrendszer kiépítése körül több mint tizenöt éve tartó szappanopera tehát tovább folytatódik.
A hazai légtér ellenőrzéséhez szükséges berendezések közül a bánkúti és a békéscsabai már korábban elkészült, az először a mecseki Zengőre tervezett harmadikat azonban - elsősorban a civil szervezetek ellenállása miatt - nem építették meg. A zengői lokátor környezetvédelmi engedélyét egyébként még a Horn-kormány idején adták ki, a radarhoz vezető út pedig az Orbán-érában kapta meg a létesítési engedélyt. A radar építésének kezdetét akkor a HM 2004-re, befejezését 2006 végére ütemezte.
A tervezett létesítményhez vezető út nyomvonalán 2004. február 11-én kezdték volna meg a fakitermelést, ám a Civilek a Zengőért Mozgalom által toborzott, ötven környékbeli lakos meggátolta a munkát. A zengői csataként elhíresült polgári engedetlenség hatékony segítője volt a Greenpeace tucatnyi aktivistája.
A radarról gyorsan országos vita robbant ki, s a Zengő védői mellé állt több befolyásos civil szervezet, így a Védegylet is, amelynek meghatározó tagja volt Sólyom László, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke.
A helybeliek féltek, hogy a létesítmény miatt légitámadások célpontjává válhatnak, de tartottak a radar sugárzásának élettani hatásaitól is. A Zengő védőinek visszatérő érve volt, hogy a beruházás veszélyezteti a hegy védett növényét, a bánáti bazsarózsát. A HM szakértői hiába próbálták cáfolni mindezt, így 2005 júliusában Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök bejelentette, hogy a Zengőn nem épül radar.
A HM megbízásából Láng István akadémikus vezetésével bizottság alakult, amelynek az volt a dolga, hogy új helyszínt keressen. Fölvetődött a Tenkes-hegy és Mórágy, ám a testület a Pécs közeli hegycsúcsokat - így a Tubest is - „környezetvédelmi, geográfiai és demográfiai" okokból elvetette. Ennek ellenére ősszel a honvédelmi tárca már azt vizsgálta, hogy alkalmas-e a radar fölépítésére a Tubes. A helyszín mellett szólt, hogy nem védett terület, és a csúcson már amúgy is áll két katonai acéltorony. Ezt a megoldást az időközben államfővé választott Sólyom is vállalható kompromisszumnak minősítette.
A pécsiek viszont nem: 2005 végén megalakult a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM), amely tiltakozott a radar ellen. Egyesületek sora csatlakozott a CMM-hez, és szinte valamennyi ellenzéki párt helyi szervezete protestált a lokátor miatt. A HM most már a pécsieket győzködte különféle fórumokon: az építkezés teljes átláthatóságát ígérték, ugyanakkor mérési adatokkal igyekeztek alátámasztani, hogy a berendezések által kibocsátott sugárzás ártalmatlan - ám ismét eredménytelenül jártak. 2006 őszén három pécsi civil szervezet aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy a létesítendő radarról tartsanak helyi népszavazást. A 2007. március 4-i referendum résztvevői 94 százalékban elutasították a lokátort, de a szavazás érvénytelen volt, mivel a választók nem egészen harmada járult csak az urnákhoz. Négy nappal később a kormány úgy döntött, hogy a Tubes lesz a helyszín.
A pécsi közgyűlés ellenzéki oldala többször is rendkívüli közgyűlést hívatott össze, s arra akarta rávenni a testületet, hogy rendeljen el változtatási tilalmat a Tubesre. Az MSZP-SZDSZ-többség erre csak 2007 decemberében volt hajlandó, addigra azonban a HM kiadta az építési engedélyét. Ezt több pécsi magánszemély és szervezet megtámadta, és a felperesek oldalán később beszállt a pécsi önkormányzat és a jövő nemzedékek ombudsmanja. A tárgyalás idejére a Fővárosi Bíróság elrendelte az építési engedély felfüggesztését, tavaly novemberben azonban jogerősen elutasította az építési engedélyt támadó keresetet.
Az elmúlt két évben egyre kevésbé az érvek és ellenérvek ütköztek - a Tubes politikai ütőkártyává vált. Pécsett volt felvonulás és élőlánc, a hegyen piknik és őrtűzgyújtás, s tartottak nemzetközi radarellenes napot. Utóbbin a Greenpeace is megjelent. A CMM felhívására pedig legalább négyezer pécsi jelezte: ha megépül a lokátor, kártérítési követeléssel lépnek fel az állam ellen, mert a létesítmény csökkenti ingatlanuk értékét.
Az MSZP-s Tasnádi Péter halála miatt tavaly januárban megüresedett pécsi polgármesteri posztért folyó küzdelemben is meghatározó kampánytémává vált a tubesi lokátor. Először Páva Zsolt (Fidesz), majd Szili Katalin (MSZP) - aki korábban annyira még ellenezte a tervet - hangoztatta: akár sátrazni is hajlandó a hegyen, hogy jelenlétével gátolja a munkát. Tavaly decemberben a volt házelnök ellenében városvezetővé választott Páva valóban el is töltött egy fagyos éjszakát a Zengőn, Szili pedig meglátogatta őt. Lendvai Ildikó, a szocialisták pártelnöke ugyancsak megszólalt: újra kell gondolni a beruházás helyszínét. Sólyom László, aki korábban elfogadta a tubesi helyszínt, szintén úgy nyilatkozott: el tudja másutt is képzelni a létesítendő lokátort, de nem nevezte meg, melyik magaslatra gondol.
Az ügy felülvizsgálati kérelem nyomán került az LB-re, ahol idén januárban felfüggesztették az építési engedély végrehajtását, mert a beruházás megkezdésének visszafordíthatatlan hatása lenne a környezetre. A tegnapi verdikt alapján pedig az ügy kezdődhet elölről, legfeljebb az a kérdés, hogy a NATO megddig tűri a huzavonát. Ha megelégelik, a magyar félnek több mint húszmilliárdja bánja, ha kizárólag hazai forrásból kell finanszírozni a beruházást.
Biztonságpolitikusok mindezzel kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyarországi radarrendszer telepítéséről még a kilencvenes évek derekán született döntés, azóta viszont alapvetően megváltoztak a térség geopolitikai viszonyai, hiszen Románia, Bulgária, Horvátország és Szlovénia, illetve Albánia is NATO-tagországgá vált, és a szomszédaink közül csak Szerbia maradt ki a sorból. Így meglehet, hogy a katonai szövetség számára a Zengőn vagy a Tubesen, illetve a Mecsek térségében felállítandó újabb lokátor mára elveszítette stratégiai fontosságát.
Tény ugyanakkor, hogy Vári Gyula egykori MSZP-s képviselő, volt vadászpilóta még 2004 tavaszán egy kisrepülővel tette próbára a légtérvédelmet. A pilóta a déli határtól egészen Dunaújvárosig jutott, ami a paksi atomerőmű sebezhetőségére is felhívta a figyelmet.
