Schmitt Pál házelnök a házbizottság szerdai ülése után megismételte: az emlékülés után, este hat órakor a Szent István Bazilikában ökumenikus mise lesz, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrál.

A parlamenti emlékülésről szólva kiemelte: azon Sólyom László köztársasági elnök és Német László nagybecskereki püspök mond beszédet. Arra a kérdésre, hogy minden frakció részt vesz-e az emlékülésen, a házelnök azt válaszolta, hogy egyelőre csak a reményét tudja ez ügyben kifejezni, a képviselőcsoportok csütörtökön adnak erről végleges választ.

Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója közölte: a szocialisták a szerdai házbizottsági ülésen felvetették, hogy a frakciók gondolják újra annak lehetőségét, hogy képviselők is felszólalhassanak az emlékülésen. A házbizottság többsége nem támogatta ezt az indítványt, de az MSZP továbbra is fenntartja, hogy a frakciók is elmondhassák, miként kívánják orvosolni az elmúlt mintegy száz év sebeit - húzta alá. Elmondta még, hogy a képviselőcsoport szerda délutáni ülésén dönt a részvételről.

Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettese kijelentette: a Jobbik frakciója teljes létszámában részt vesz a június 4-i rendezvényeken, amit a párt "nagyon fontos lépésnek tart a nemzeti gyógyulás útján". Kiemelte: pártja eredetileg egy vitanapot kezdeményezett Trianon kapcsán, amit korábban kizárólag az LMP támogatott. A Jobbik szerdán azonban már úgy foglalt állást, hogy az emléknap méltóságának megőrzése érdekében pénteken ne szólaljanak fel a frakciók - fűzte hozzá.

Schiffer András frakcióvezető szerint az LMP részéről fel sem merült, hogy nem vesz részt a trianoni emlékülésen, hiszen ilyenkor minden parlamenti frakciónak az a dolga, hogy részt vegyen az Országgyűlés munkájában. Hozzátette: pártja is azt tartotta volna azonban a legszerencsésebbnek, ha a trianoni évfordulóról, illetve a XX. század magyar traumáiról vitanapot tartottak volna.

A trianoni szerződés aláírásának körülményeiről Ablonczy Balázs történész az MTI-nek elmondta: 1920. június 4-én fél ötkor írta alá a Nagy-Trianon palotában a békeszerződést magyar részről két kevésbé ismert politikus, a Simonyi-Semadam-kormány két képviselője, Drasche-Lázár Alfréd külügyminisztériumi főtitkár, illetve Benárd Ágoston munkaügyi és népjóléti miniszter. Mindazok, akik a politikai pályán kívánták maradni, nem vállalták a szerződés aláírását, hiszen jól tudták, hogy azt az ország közvéleménye egységesen elutasítja. A győztes hatalmak részéről a békekonferencia elnöke - aki akkor a francia miniszterelnök volt - írta alá a dokumentumot.

Különös módon Magyarországon sokan úgy tudták, hogy június 4-én 10 órakor történt meg az aláírás, ezért ekkor megszólaltak a harangok, megállt a közlekedés az országban, és csak később derült ki, hogy az okmány aláírására délután fél ötkor került sor - számolt be Ablonczy Balázs.