Trianoni emléknapot szeretne a Fidesz az iskolákban
Visszaadjuk a lehetőséget a szóbeli felvételire - jelentette be a Fidesz oktatási műhelyének csütörtöki konferenciáján Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára, aki azt viszont nem tartja elképzelhetőnek, hogy ugyanazon szakon egyik egyetemen tartanak szóbelit, a másikon nem, így szakonként egységesen lehet majd megkövetelni a szóbeli vizsgát.
Jelenleg nem tarthatnak szóbeli felvételit a felsőoktatási intézmények: a diákokat a 2005-ben bevezetetett kétszintű érettségin elért eredmények alapján rangsorolják. Hoffmann Rózsa szerint az érettségi rendszer egészének újjáépítésére van szükség, mert az jelen formájában elhibázott és hozzájárult a tanulmányi eredmények romlásához. - Ma az érettségin csupán húsz százalékot kell teljesíteni az elégségeshez, miközben a KRESZ-vizsgán 90 százalékot: ennek az az üzenete, hogy nem kell komolyan venni a tanulást - fogalmazott.
Az államtitkár bejelentette azt is: a következő hetek első feladata lesz, hogy összehívjon egy olyan bizottságot, amely kidolgozza a bolognai felsőoktatási rendszer felülvizsgálatának módját, és a pedagógusképzést kiemelten vizsgálják.
Erre egyébként a Fidesz egy országgyűlési határozatban fel is fogja kérni a kormányt - ezt már Pokorni Zoltán, a Parlament oktatási bizottságának elnöke mondta, aki szerint a pedagógusképzésben vissza kellene állítani az egységes, osztatlan képzést. - Kevesebb, úgy négy-öt ezer hallgatót kell fölvenni évente tanárszakra, számukra viszont az ország legjobb ösztöndíjprogramját - kezdőbérrel vetekedő anyagi támogatást - kell kínálni, hogy erre a pályára jöjjenek a legkiválóbb diákok - tette hozzá a volt oktatási miniszter. Megjegyezte: a kormánynak el kell kezdenie kidolgozni a pedagógusélet-pálya modell részleteit is.
Osztálykirándulás és értelmes munka a határon túli magyaroknál
Pokorni Zoltán a legfontosabb feladatok között említette a kiemelt oktatási körzetek létrehozását a hátrányos helyzetű térségekben, amelyek kiemelt finanszírozást kapnának és speciális szabályok vonatkoznának rájuk. Az egész napos iskolákat nem kötelező, de „támogatott és segített formában" kell létrehozni: ennek lényege, hogy délelőtt és délután is lennének szakórák, amelyeket közösségi foglalkozások - szakkör-, ének-, sportfoglalkozások - egészítenének ki.
A volt oktatási miniszter bővítené az iskolai emléknapok számát is. Az aradi vértanúk, a kommunizmus és a holokauszt áldozatainak emléknapja mellé beiktatná a június 4-i trianoni emléknapot is.
- A finanszírozásban nagyobb állami szerepvállalásra van szükség - szögezte le Pokorni Zoltán. A cél az, hogy a pedagógusok és az iskolai dolgozók bérét teljes egészében a központi költségvetés állja. Közölte azt is: támogatni kell az általános iskolások határon túli osztálykirándulásait, a középiskolások esetében pedig azt, hogy határon túli közösségekben „értelmes munkát végezzenek". A középiskolásoknak emellett - a 10. vagy a 11. osztályban - két hét ingyenes szociális munkát kellene végezniük, hogy „megtanulják, adni kell".
Pokorni Zoltán szólt arról is, hogy nem a felsőoktatási férőhelyek adminisztratív korlátozásával kell megoldani a szakképzés problémáit, különben a magyar fiatalok elmennek külföldre. - A tanult ember tovább él, diplomával az élettartam hosszabb, nagyobb az átlagos kereset, egy diplomás gyorsabban talál állást és kisebb valószínűséggel veszíti azt el, mint egy középfokú végzettségű - ecsetelte a magasabb képzettség előnyeit.
Ki szeretné, hogy a gyereke ács legyen?
„Senki sem szeretné azt a teremben ülők közül, hogy a gyereke kevesebbre vigye, mint ő. Tegye fel a kezét az, aki azt szeretné, hogy a gyereke ács legyen vagy hidegburkoló, akit félig fekete munkával minimálbéren foglalkoztatnak az építőiparban?" - kérdezte Pokorni Zoltán a zömében pedagógusokból álló közönségtől. Majd válaszolt is: „Nem ismerek ilyet. Mindenki azt szeretné, hogy a gyereke több legyen".
Pokorni Zoltán szerint „az a megközelítés, hogy a szakképzés gondjait úgy kell megoldani, hogy a középosztály gyerekeit korlátozzuk a felsőoktatásba való belépésben, hogy betereljük őket erővel a szakképzésbe, nem jó út. A jó út sokkal fáradságosabb: azokat a gyerekeket, akik ma kipotyognak az iskolarendszerből, nem egyszer cigány gyerekek, sőt, többségében cigány gyerekek, azokat kell sikeres szakképzéssel szakmához juttatni" - fogalmazott.
Pokorni Zoltán szerint ilyen korlátokat azért sem lehet fölállítani, mert akkor a magyar fiatalok elmennek külföldre. - Ha az elmúlt 8 év tendenciája folytatódik a felsőoktatásban, akkor Békéscsaba, Szolnok, Szarvas felsőoktatási intézményei két-három éven belül bezárnak - mondta. Kijelentette: „Nem a felsőoktatásból kell megpróbálni elszívni a gyerekeket a szakképzés számára, hanem szakmát kell adni a hátrányos helyzetű, zömében roma gyerekek kezébe. Egyébként ennek az egyre hátrányosabb helyzetű rétegnek semmilyen esélye nem lesz a sikeres társadalmi beilleszkedésre, a munkavállalásra".
