Trianon napja - megemlékezések országszerte
Az Országgyűlés délután fél ötkor kezdődő emlékülésén köszöntőt mond Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke, emlékező beszédet mond Sólyom László köztársasági elnök, illetve beszédet tart Német László nagybecskereki püspök.
Ezt követően Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Szent István-bazilikában mutat be misét a képviselők, a kormány tagjai és meghívott vendégek jelenlétében. Az évforduló alkalmából a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház imaórája következik, amelyen részt vesznek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetői is. Az eseményt a Magyar Televízió közvetíti, a bazilika előtti téren a megemlékezés kivetítőn lesz megtekinthető.
Az MSZP külön megemlékezést tart, miután a szocialista frakció szerdán úgy döntött, hogy nem vesz részt a pénteki trianoni parlamenti emlékülésen. A párt a házbizottság ülésén azt kifogásolta, hogy a frakciók az emlékülésen nem fejthetik ki gondolataikat Trianonnal kapcsolatban.
A vidéken is több rendezvényt tartó Jobbik a Szent István-bazilikában celebrált szentmise után a Szabadság téren tart gyűlést, ahol az ereklyés országzászló visszaállítását követeli.
Számos vidéki önkormányzat megemlékezése mellett a fővárosi Március 15. téren a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Civil Összefogás Fórum tart megemlékezést, amelyen felszólal Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekes, Zachar Péter történész, és Tőkés László EP-képviselő.
Budapest XXI. kerületében Tőkés László EP-képviselő, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, országgyűlési képviselő, valamint Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője, országgyűlési képviselő és Németh Szilárd csepeli fideszes országgyűlési képviselő részvételével avatnak trianoni emlékművet.
Budakalászon felavatják a Kárpátok őre trianoni emlékművet, az esemény díszvendége Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő, Tőkés László, valamint Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke.
Kaposváron a Berzsenyi parkban délelőtt avatják fel a Trianon-emlékművet, köszöntőt mond Szita Károly polgármester, Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke és Melocco Miklós szobrászművész.
Fehérgyarmaton a református egységet és hitvallást szimbolizáló Magyar reformátusság a Kárpát-medencében emlékművet avatják fel. Az ünnepség szabadtéri istentisztelettel kezdődik, melyen Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke szól az egybegyűltekhez.
Sarkadon trianoni emlékművet és emlékhelyet avatnak, a rendezvényen beszédet mond Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára.
A magyarság egyharmada került határokon túlra
Kilencven éve, 1920. június 4-én írták alá az I. világháború győztes hatalmai Magyarország képviselőivel a versailles-i Nagy Trianon kastélyban a háborút lezáró magyar békeszerződést. 2010. május 31-én az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Sólyom László köztársasági elnök június 3-án írta alá a törvényt, amely pénteken lép hatályba.
A szerződés kimondta: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 293 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország Szepes és Árva megyékből kapott területeket. Ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A szerződés az etnikai helyzetet, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság egyharmada az új határokon túlra került, felük összefüggő tömbben a határ mentén. A békeszerződés tartalmazott a kisebbségek jogaira vonatkozó előírásokat is, eszerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.