A rendezvény nemzetirock-zenekarok koncertjével kezdődött délelőtt, majd - jelentős rendőri biztosítással - felvonulás indult az 56-osok teréről, a Regnum Marianum keresztjétől.

A nemzetiszínű és árpádsávos, illetve jobbikos zászlókat lengető tömeg először a szerb, majd a román és a szlovák nagykövetség épülete elé vonult, hogy így fejezzék ki tiltakozásukat "az elcsatolt országrészeken uralkodó magyarellenesség" ellen. A menetben több transzparensre angolul és magyarul az volt írva: "Igazságot Magyarországnak”. A vonulás alatt és a külképviseletek előtt hosszasan skandálták, hogy „vesszen Trianon”, illetve többször is felhangzott, hogy „mocskos zsidók”.

Zagyva György Gyula, a HVIM tiszteletbeli elnöke, a Jobbik országgyűlési képviselője még a felvonulás előtt, a Városligetben arról beszélt, hogy 91 év után még mindig egymástól elszakítva élnek a magyarok, családok, rokonok.

Toroczkai László, a HVIM elnöke pedig azt mondta: június 4. nem lehet a nemzeti összetartozás napja, Trianon kérdését pedig nem lehet pusztán a kettős állampolgárság kérdésével elrendezni, és „nem lehet lemondanunk egyetlen talpalatnyi magyar földről sem”. A liberalizmust gyógyíthatatlan betegségnek nevezve arról is beszélt, hogy - mivel Kövér László házelnök „nemzetbiztonsági okokra hivatkozva” kitiltotta őt a Parlamentből -, a Csongrád Megyei Közgyűlés tagjaként kezdeményezi, hogy az Országgyűlés elnökét a fenntartó önkormányzat  tiltsa ki Ópusztaszerről. A házelnök ugyanis szerinte „nem méltó arra”, hogy a Nemzeti Történeti Emlékparkban emlékezzen a trianoni békediktátumra, és a nemzeti összetartás „hamis üzenetét” hirdesse.

A versailles-i Nagy-Trianon kastélyban 1920. június 4-én délután írták alá a győztes hatalmak Magyarország képviselőivel az első világháborút lezáró békeszerződést, amely alapján a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát.

Az Országgyűlés tavaly május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja.