Befolyásos érdekcsoportok irányítják Magyarországot
A civil szervezet Nemzeti integritás tanulmányában 2008–2011 között, tizenhárom területen vizsgálta az intézmények védekezőképességét a korrupcióval szemben, többek között a törvényhozást, a végrehajtó hatalmat, az igazságszolgáltatást, a kormányzati szerveket, a civil társadalmat és a médiát. Mind közül a pártokat, az üzleti szektort, valamint a kormányzati korrupcióellenes szervezeteket találták a legsérülékenyebbnek, azaz ezek a "pillérek" vannak leginkább kitéve az egyes lobbierők befolyásának, a korrupciónak.
Alexa Noémi, a nemzetközi "őrkutya" szervezet magyar tagozatának igazgatója arról számolt be, a pártokat az átláthatatlan, homályos pártfinanszírozás miatt, az üzleti szektort a kiszámíthatatlan, zűrzavaros helyzete, az antikorrupciós szervezeteket pedig a gyengeségük miatt pontozták le. A legimmúnisabb területeknek a választási igazgatási szervek, az országgyűlési biztos intézménye és a törvényhozás bizonyult.
A tanulmány következtetése szerint Magyarországon meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere, a kontrollintézmények pedig képtelenek a hatalmat korlátozni, ezért érvényesülhetnek magánérdekek az egyes pillérek működésében. Mivel a vizsgált intézmények integritása sérült, kétségesnek tartja a TI, hogy a kontrollintézmények (a számvevőszék vagy az új bírósági szervek) képesek-e befolyástól mentesen működni.
A politikai és üzleti elit között fonódó szoros kapcsolatokból eredő korrupciós kockázatok, a kontrollintézmények függetlenségével kapcsolatos rendszeresen hangoztatott kétségek, valamint a jogalkotási folyamat átláthatatlansága együttesen pedig azt jelzik a szerzők szerint, hogy "hazánkban új korrupciós minta rajzolódik ki: az államot befolyásos érdekcsoportok irányítják". Mindez a tanulmány szerint szoros összefüggésben áll a Fidesz kétharmados választási győzelmével, azóta ugyanis "jelentősen megnőtt az intézmények feletti politikai befolyásgyakorlás lehetősége". A kétharmados többséggel ugyanis csak a kormánypártok önkorlátozásától függ, hogy figyelembe veszik-e az ellenzék véleményét vagy sem, de nem biztosíthatóak a pártsemleges kinevezések sem. Példaként hozzák fel az Állami Számvevőszéket, az ügyészséget és a médiahatóságot, amely vezetői "egyértelmű politikai háttérrel rendelkeznek", illetve azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét pedig mandátuma félidejében, átszervezésre hivatkozva váltották le.
A kutatást vezető Hack Péter – az ELTE jogi Karának oktatója, egykori szabad demokrata képviselő – elmondása szerint az első, 2008-as vizsgálatukhoz képest pozitívum a korrupcióellenes stratégia megalkotása, a közérdekű bejelentők védelme és a rendvédelmi szervek belső ellenőrzésének erősítése. Összességében azonban ezek a kedvező fejlemények nem hoztak érdemi áttörést az integritás rendszerének megerősödésében, "különösen a választások óta eltelt időszak csalódásokat okozott", mivel az elmúlt két évben a korrupcióellenes fellépésben nem történt érdemi, meghatározó áttörés.
A tanulmányban megfogalmazott javaslatok szerint csökkenteni kell a független intézmények politikai befolyását, szigorúbban kell szabályozni a pártfinanszírozást; emellett hatékony vagyonnyilatkozati rendszer bevezetését is ajánlják, a számvevőszék megerősítése mellett.
