A nemzetközi korrupcióellenes szervezet egyebek mellett kiemelte, hogy alkotmányellenes módon a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (RSZVSZ) feladatait, intézményi kereteit és működésének részleteit jelenleg rendelet és belügyminisztériumi utasítás és nem törvényi szinten szabályozzák. Ez problematikus abból a szempontból, hogy az RSZVSZ felderítési munkájához a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz hasonló jogokkal és eszközökkel rendelkezik, amely során akár alapvető jogokat is súlyosan korlátozhat.

A rendészeti törvénymódosításban szereplő megbízhatósági vizsgálat bevezetéséről az MTI megkeresésére Tausz Péter, a szervezet munkatársa kifejtette: "jó ötlet és hatékony korrupcióellenes eszköz lehet, de csak akkor, ha ezt nem használják önkényesen". A probléma az, hogy a tervezet szerint: például a rendvédelmi dolgozók egyéb engedélyek nélkül is kérhetnek megbízhatósági vizsgálatot valakivel szemben. Ilyen módon viszont hiányzik a szükséges - bírói - kontroll, amely visszaélésekre adhat lehetőséget. Emellett a megbízhatóság kritériumait sem egyértelműek.

A szervezet szerint a tervezet sérti a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásait, például az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Római Egyezményt, és ilyen módon az Alkotmányt is. Tausz Péter elmondta, hogy az egyezmény kimondja, hogy a magán- és családi életet érintő rendészeti intézkedésekhez bírói engedély szükséges. Kiemelte ezzel kapcsolatban, hogy a közelmúltban módosították a házkutatási engedély kérésének szabályait, de továbbra is szükség van az intézkedés utólagos indoklására.

A rendészeti törvények módosításában előírják a hivatásos állomány tagjainak kifogástalan életvitelük ellenőrzését is. Ennek a kritériumait meghatározó rendelkezések viszont már aggályosak - fejtette ki a Transparency International közleményében. A jogszabály-tervezet szerint kifogástalan életvitelnek számít, ha  „megfelel a hivatásos állományba tartozókkal szembeni társadalmi elvárásoknak, azaz az érintett jogkövető magatartást tanúsít, családi és lakókörnyezeti kapcsolatai, valamint anyagi, jövedelmi viszonyai rendezettek.” A szervezet szerint ez a megfogalmazás túlságosan tág, nem egyértelmű meghatározásokat használ, így jogbizonytalanságot szül. Mmit jelent például a rendezett anyagi, jövedelmi viszony és ki határozza ezt meg? - tette fel a kérdést Tausz Péter.