Tragikomédia az OVB-ben
Lemondásra szólította fel az Országos Választási Iroda (OVI) és az Országos Választási Bizottság (OVB) vezetőit és nem pártok által delegált tagjait a választások után Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere a cívisvárosban tartott vasárnap esti rendkívüli sajtótájékoztatóján. A politikus azon véleményének adott hangot, hogy az OVB túllépte a hatáskörét és egyben megsértette a választási törvényt azáltal, hogy meghosszabbította a kampánycsendet, és azzal, hogy este 19 órakor nem záratták le azokat az épületeket, ahol a szavazókörök helyet kaptak. Hozzátette: a történtekért az önkormányzati minisztert is felelősség terheli.
Jó döntés volt a kampánycsend meghosszabbítása, de az Országos Választási Bizottság (OVB) "kicsit későn döntött" az ügyben - mondta Halmai Gábor, az OVB elnökhelyettese vasárnap este a testület ülésén. Hozzátette: ami történt, a törvényhozó hibája, és nem az OVB-é vagy az Országos Választási Irodáé. Közölte: az OVB helyes döntést hozott, amikor délután úgy döntött, biztosítani kell a szavazást 19 órakor sorban állóknak is, és akkor hoztak volna rossz döntést, ha azt mondták volna, hogy 19 órakor a törvényt szó szerint értelmezve be kell zárni a szavazóköröket akkor is, "ha az utcán százak maradtak volna".
Halmai: kicsit későn, de jól döntöttünk
Mint mondta, "tartalmilag jó döntés" született abban a kérdésben is, hogy a kampánycsend fennmarad, amíg az utolsó helyen is be nem fejeződik a szavazás. Közölte: ezt a döntést későn hozták, mivel későn kapták meg az információkat arról, hogy nem félórás lesz a csúszás, hanem több. Ezt a döntést valószínűleg meghozhattuk volna előbb, ha előbb kapunk információt a várakozók létszámáról. Ezt a döntést előbb kellett volna meghozni - mondta. Kijelentette: a törvényhozó hibája, ami történt.
Szigeti Péter, az OVB elnöke szerint az igazolással szavazás körül kialakult helyzet újabb anomália, amit a jogalkotónak nem sikerült rendeznie. Közölte: 18 óra 50 perckor döntöttek a kérdésben. Az MTI által megkérdezett három bizottsági tag is úgy emlékezett vissza, mindössze 5 perccel 19 óra előtt határoztak. Szoboszlai György arra hívta fel a figyelmet, hogy a testület "a probléma dimenziójára" lassan jött rá. Ő is azt hangsúlyozta, hogy ez jogalkotási, technikai probléma volt és - mint fogalmazott - az igazolással szavazás "nem először vet fel jogalkotási problémát", a rendszert újra kell szabályozni, mert a mostani nem működik megfelelően.
Nincs értelme fenntartani a kampánycsendet cél nélkül
Bordás Vilmos szerint az igazolással szavazásra vonatkozó szabályok 2007-es változása ismert volt a testület tagjai előtt. Közölte: ő 19 óra előtt 5 perccel arra adta igen szavazatát, hogy addig állítják le az eredmény közzétételét, tartsák fenn a kampánycsendet, amíg meg nem látják, "mi a helyzet". Egyetértett azzal, hogy a délután kiadott állásfoglalás helytálló volt, és - mint mondta - már akkor belegondolhattak volna a következményeibe, de ezt nem tették. Közölte: a választási irodától elvárta volna, hogy napközben adjanak tájékoztatást a helyzetről, ő maga és néhány tagtársa este háromnegyed 7-kor a híradókból értesült arról, hogy több százan várnak még szavazásra. Úgy vélte, nincs értelme fenntartani a kampánycsendet, mert az nem érte el a célját.
Tragikomédiává vált a választás
Lövétei István szerint hibázott az Országos Választási Bizottság (OVB), amikor több órával meghosszabbította a hét órakor lejáró kampánycsendet vasárnap este. Az alkotmányjogász az MTI-nek azt mondta: a testület ezzel egy kis problémából nagyot csinált. Lövétei István elmondta: az OVB döntésével országosra szintre emelt egy mindössze néhány szavazókörben jelentkező gondot, így a választás estéje tragikomédiává vált. Az alkotmányjogász hozzátette, a kampánycsend meghosszabbítása felesleges volt, mivel elképzelhetetlen, hogy akár közvélemény-kutatási adatok, akár pártvezetői nyilatkozatok, akár előzetes eredmények miatt a szavazókörök előtt sorban állók eredeti szándékukat megváltoztatva másik pártra szavaztak volna, mint tervezték. Lövétei István szerint a kampánycsend betartásához elegendő lett volna, ha az egyes, még nyitva tartó szavazókörökben a választási bizottságok garantálják, hogy a sorban állók körében senki ne fejthessen ki politikai propagandát. Hozzátette: az OVB döntését tiszteletben kell tartani - ebből azonban nem következik, hogy az helyes is.
A kormány szerint az Ab kérte a törvénymódosítást
A kormány az Alkotmánybíróság (Ab) kérésére készítette el a választási eljárásról szóló törvény módosítását 2006-ban, annak érdekében, hogy egyértelműbbé váljanak az igazolással, nem a lakóhelyükön szavazókra vonatkozó szabályok - közölte a kormányszóvivő vasárnap este. Szollár Domokos - két órával a tervezett urnazárás után - az MTI-nek azt mondta: a kormány 2007-ben nyújtotta be a törvénymódosítást, az Országgyűlés pedig egyhangúlag fogadta el azt. Ennek értelmében minden választókerületben egy szavazókört jelöltek ki az igazolással szavazók részére. Korábban az igazolással rendelkezők a kiválasztott választókerületen belül bárhol szavazhattak. A kormányszóvivő szerint a kabinet felelőssége abban áll, hogy biztosítsa a választások lebonyolításához szükséges infrastruktúrát. Hozzátette: az Országos Választási Bizottság (OVB) a kormánytól független intézmény, az Országgyűlés felügyelete alá tartozik és a testületbe a pártok delegálnak tagokat. Országszerte több szavazókörben még sokan várakoznak vasárnap este, hogy leadhassák voksaikat az országgyűlési választások első fordulójában, holott a szavazóköröknek 19 órakor be kellett volna zárniuk. A fővárosban néhány szavazókörnél még több százan várnak. A várakozás összefügg azzal, hogy 2007-ben megváltozott az igazolással szavazás szabályozása.