Továbbra sem tudni, mit akarhat Orbán demokrácia helyett

Vajon mire gondolt Orbán Viktor, amikor demokrácia helyett más típusú politikai rendszer bevezetését helyezte kilátásba? A helyettese válaszolt ugyan a szocialista Lendvai Ildikó kérdésére, de ez a pont továbbra is homályban maradt.

„A mi konkrét esetünkben – úgy gondolom – érdemes az átfogó kép feltárása érdekében a kérdés gyökereitől elindulnunk” – írja Lendvai Ildikó MSZP-s képviselőnek a kormányfőhöz címzett felvétéseire adott válaszában Navracsis Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. Lendvai egyebek mellett azt feszegette, mire gondolhatott Orbán Viktor, amikor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ülésén a magyarságot félázsiai származéknak nevezte, ahol az összefogás nem szándék, hanem erő kérdése.

„A magyar őstörténet kapcsán rendkívül kevés kapaszkodót hagyott ránk a történelem” – fogalmaz Navracsics –, „két dolgot azonban tényként lehet kezelni: a magyarok az Urálon túlról, vagyis Ázsia nyugati részéről indultak útjukra, és szerencsésen megérkeztek – ma már minden értelemben – Európába”.

 

A magyarok értették a kor szavát

„Az Európába, nyugatra tartó kalandozó magyarokat mind a Kárpát-medence túlnyomórészt szláv népei, mind Nyugat-Európa a hunok, illetve a szkíták utódainak tartották, sőt, maguk a magyarok is Attila leszármazottaiként tekintettek önmagukra” – nyúl vissza a gyökerekhez a miniszter. Emlékeztet ugyanakkor arra is, hogy a magyarok megértették Szent István intelmét, amely szerint „az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”, ezért nyitott országot építettek, ahová befogadták „a kunokat, a jászokat, a szászokat”.

„Emiatt az idők során szükségképpen tompult a magyarok elsődlegesen keleti jellege, legalábbis ami a géneket illeti. A magyar lélek ugyanis továbbra is tartalmaz Európában egyedülálló, keleti vonásokat” - hangsúlyozza. Vagyis: „ mi, magyarok a Kelet örökségét és a Nyugat adományát is évszázadok óta őrizzük abban a tudatban, hogy sajátos helyzetünknél fogva egyedül vagyunk Európában, mégis történelmi sorsunk és értékválasztásaink révén alakítói és részesei is vagyunk Európának”.

S hogy mit is jelent a sajátos magyar karakter? Ennek megválaszolására Navracsics Széchenyi Istvánt hívja segítségül, aki a Kelet népe című művében kifejtette, hogy „a' magyar népnek nincs csekélyebb hivatása, mint képviselni - Európában egyedüli heterogen sarjadék - ázsiai bölcsőjében rejtező, eddigelé sehol ki nem fejlett, sehol érettségre nem virult sajátságit".

Már Ázsiában is európaik voltunk?

A miniszter később bőven idéz még Móricztól, Kölcseytől, Vörösmartytól, Adytól és Illyés Gyulától is. Ez utóbbitól például ezt: „a keleti származású magyarság szabadságszeretetével, türelmével, eredendő bölcsességével öntudatlanul már Ázsiában ugyanazokat az eszményeket követte, amelyeket a latin műveltségű Nyugat maga elé tűzött”.

Tehát „nem tudunk nem-európaiak lenni” – vonja le a következtetést Navracsics. Szerinte „azok az értékek, kezdve a kereszténységtől egészen a polgári demokratikus, jogállami értékekig, amelyek naggyá és erőssé tették Európát, Magyarország számára ma is követendő és érvényesítendő szempontokat jelentenek”.

Arra viszont már nem tér ki, hogy a kormányfőnek ezt a fordulatát vajon miként kell értelmezni: „az én filozófiám és fölfogásom szerint az összefogás nem szándék kérdése, az összefogás erő kérdése”. Legalábbis az olyan „félázsiai származékoknál, mint amilyenek mi vagyunk” - jelentette ki, s még hozzátette: „majd ha eljön az ideje, most még nem itt vagyunk, akkor is azt fogom mondani a magyaroknak, hogy ha összefogást akarnak, akkor hozzanak létre egy erős központi akaratot, mert egyébként nem lesz összefogás”.

Válasz mellé tockos

Orbán mondott azonban ennél furcsábbat is: „reméljük, a Jóisten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amiket a gazdasági túlélés érdekében aztán be kell vezetni”.

„Miniszterelnök úr, milyen politikai rendszerre gondol, amelynek bevezetése szükségessé válhat? Milyen intézményeket, jogokat változtatna meg ez az új rendszer? Milyen gazdasági körülmények esetén érzi szükségesnek bevezetését?” – ezeket a kérdéseket is hiába tette fel a szocialista politikus.

„Európához nem csupán a történelem, hanem a jövőnk szempontjából is felbonthatatlanul kötődünk. Kötődünk annak ellenére, hogy időről időre megjelennek olyan eszmék és mozgalmak, amelyek megpróbálják a magyarokat erőnek erejével visszaterelni Ázsiába” – talán erre próbál reagálni Navracsics, de mindjárt vissza is vág. „Nem gondolom, hogy részletesen be kell mutatnom ezeket a vonulatokat , hiszen ön jóval több ismerettel rendelkezik ezekről, mint hogy egy kívülálló magyarázatára szoruljon”.

Végül a miniszter mindenkit megnyugtat: „egyértelműnek látom, hogy ezen eszmékkel szemben miniszterelnök úr hol és miként foglalt állást azokban az időkben, amikor a magyarság visszavette sorsának alakítását a tőle azt elorzóktól”.

De akkor mégis mire gondolt Orbán Viktor, amikor a demokrácia helyett más típusú politikai rendszer bevezetését helyezte kilátásba? Nem tudni, de Navracsics elégedett önmagával: „bízom benne, hogy a jelen válaszomban foglaltak megfelelő kibontását adták miniszterelnök úr szavainak, és érthető, alátámasztott választ adtam kérdésére”.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.